2015. júl 03.

Privát Hegyalja I.

írta: korbelygyorgy
Privát Hegyalja I.

hegya_szinpad.jpg

Csütörtökön vált nyilvánvalóvá, hogy az idén is elmarad a Hegyalja Fesztivál, vagy akárhogy is nevezték az új szervezők. Ezzel egyértelművé vált, hogy két év kihagyás után már nemigen lesz olyan bátor ember, aki ismét nekivágna egy hasonló kaliberű, A-kategóriás zenei-kulturális rendezvénynek. Mégsem nekrológot próbálok összetákolni emlékeim alapján, inkább csak egy személyes búcsút az elmúlt másfél évtizedtől (engedem hadd menjen, hehehe). Titkokat, pikáns részleteket ne várjon senki, hiszen része voltam a rendszernek, barátaim a régi szervezők (a jelenlegi Kingdom-brigádot nem ismerem), ráadásul tisztes gázsit kaptam minden alkalommal, így nyilvánvalóan nem mondok el például üzleti titkokat, persze valójában nem is tudnék, ugyanis a teljes rendszert nem láttam át.

- Lenne egy laza kis nyári meló - hívott telefonon 2000 júniusában Bukovinszky Béla, aki ekkor már nagyban benne volt a rockbizniszben, hiszen azon túl, hogy a szarvasi Zebra klubot vezette, érdekelt volt a mezőtúri Wanted/Wan2 fesztiválban, illetve a Szigeten is alvállalkozóként tevékenykedett ugyancsak szarvasi üzlettársával. Én gyakorló újságíró voltam, és főként mint Zebra-, illetve mezőtúri fesztivállátogatóként álltam kapcsolatban Bélával,  de előfordult, hog zsűritagként részt vettem a klub által szervezett zenei tehetségkutatókon.

hegya_tiszabodrog.jpg

Itt találkozik a Tisza és a Bodrog

- A ciánszennyezés és az árvíz ellenére megcsináljuk a Hegyalja fesztivált, rámegyünk a zöld témára. Moderátorkodni kéne, mert az eredeti moderátor visszalépett - ennyi volt az információ, amire én azonnal igent mondtam, s irodalmias fordulattal élve nem is sejtettem akkor még, hogy egy másfél évtizedes fejezet kezdődik az életemben, ami nemcsak remek nyári mókákat jelentett, hanem nagyon sok barátot, fontos és hasznos ismeretséget, olyan élményeket, amelyek unokáknak is mesélhetők (már ha érdekli majd őket, hogy a nagyfater Lemmyvel, a Slayer tagjaival és sok más világsztárral tartózkodott egy backstage-ben, persze ha nem, még ott van a Scooter, akikkel szintén) és nem utolsó sorban jelenlegi gondolkodásomra is nagy hatást gyakoroltak a zöld sátorban (és a sátor előtt/mögött/mellett) elhangzott beszélgetések.

 2000-ben dupla katasztrófa sújtotta a Tiszát, ami nem csak a halászat számára jelentett tragédiát, hanem a turizmust is sújtotta. Az év első napjaiban ciánszennyezés pusztított, majd tavasszal jött az árvíz. A Tokaj és Rakamaz közt fekvő üdülőterületet még ezt megelőzően kinézte a Deltafest, s bár mindvégig rezgett a léc, végül mégiscsak sikerült helyreállítani a területet, így megtartották az első Hegyalját, aminek még a szlogenjében szerepelt is a Tisza, s a kommunikációban nagy hangsúlyt kapott a jótékonyság. Tény, hogy az akkor 10-12 ezres rendezvény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy eloszlassák a félelmet a tiszai turizmussal szemben. 

Maga a helyszín egyébként többszörösen szimbolikus: itt találkozik két város (Tokaj és Rakamaz), két megye (BAZ és SZSZB), két régió (Észak-Alföld és Észak-Magyarország), valamint a Tisza és Bodrog. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rakamazi pusztán fesztiválozol, majd átmész a hídon és a Himnuszban is megénekelt szőlővesszőkből készült borokat ihatod.

Túl sok feladatom nem volt az első évben, legalábbis úgy tűnt: kaptam egy programot, többnyire ismert és kevésbé ismert környezetvédőkkel kellett beszélgetnem, illetve olyan művészekkel, akikhez közel áll ez a téma. A műsorfüzetben szereplők egy része el is jött (például a tiszai kormánybiztos, Gönczy János, Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója, akit nem sokkal korábban hurcolt meg a Torgyán-féle FVM, vagy Orosz Sándor, a környezetvédelmi bizottság szocialista tagja - ő egyébként szinte minden évben eljött hozzánk). Aztán volt olyan is, akinek fogalma sem volt, hogy jelenése van Tokajban. Ilyen volt Székely Zoltán, egy kisgazda képviselő a környezetvédelmi bizottságból, akiről kiderült, hogy éppen az ország teljesen másik részén, a Fertő-tónál vesz részt egy bejáráson. Vele kapcsolatban érdekesség, hogy nemsokára címlapsztori lett, ugyanis megvesztegetés közben csapott le rá a rendőrség, s akkor vált szállóigévé a "dokumentum" kifejezés a kenőpénzre, melyet 2009-ben írt felül a nokiás doboz.

 A művészek közt volt többek közt Lovasi András (később LMP-jelölt is volt egy EP-választáson), Grandpierre Attila, Ganxta Zolee (bár az soha nem derült ki, hogy ő miért zöld, mert elmaradt a beszélgetés). Az első év programjait egyébként a nyíregyházi székhelyű E-Misszió rakta össze, majd a következő években engem bíztak meg a feladattal. Kicsit tartottam az elején ettől az együttműködéstől, mert nem sok igazi zöld aktivistát láttam még azelőtt, de aztán első este kiderült, hogy minden korábbi elképzelésem hamis volt: ezek a zöldek nem afféle művi okostojások, a szabolcsi környezetvédő lányok-fiúk bizony cigiznek, isznak és remek zenéket hallgatnak, úgyhogy sikerült is borsodi sörrel, tokaji borral és szabolcsi pálinkával megalapozni a későbbi sikeres együttműködést.

A Hegyalja első éve különösen bájos volt: a későbbi profizmusnak csak a szikrája volt meg, nem is tolongtak még hatalmas tömegek, így bátran nevezhetjük családiasnak a 2000-es rendezvényt. A mi sátrunk például nyitásra nem is készült el (a színpadépítők olyan fáradtak voltak, hogy egyikük például elaludt a létrán), nem volt hangosításunk, ráadásul az egyik nagyszínpadtól nem messze helyeztek el, így a beállások, majd a délután koncertek teljesen megbénították a beszélgetéseket. Nem csak a közönség ült lócákon, hanem a vendégek és a moderátor is, így sokkal bensőségesebbé vált a dolog, mint a későbbi pódiumos/színpados időkben.

hegyaljaschifprix.JPG

Ugyanez vonatkozott a belső rendszerre is: aki már járt fesztiválon, az tudja, hogy karszalagok és nyakbaakasztós passzok alapján igazodnak el a biztonságiak, ki merre mehet. No, ezt mi annyira nem tartottuk be annak idején, mert nem is láttuk át, így hol egy vendéget kapcsoltak le a szekusok, hol engem, de más szervezők is jártak így - tanultuk még a belső demokráciát, ami inkább egy nagyon is feszes hierarchia volt, legalábbis az elkövetkező években.

Folyt. köv.

 

Szólj hozzá

Hegyalja privát hegyalja