Az én 20. századom - digitalizáltam végre a családi archívumot
Ennek a posztnak nincs köze a Facebookon terjedő régiképes őrülethez, csupán arról van szó, hogy az otthon töltött két hét alatt végre sikerült digitalizálnom a családi archívum egy részét, mégpedig egy remek mobilos alkalmazás, a Heirloom segítségével. Ez egy kis mutató a korántsem teljes gyűjteményből, ugyanis rejtélyes módon kimaradt egy csomó kép, melyekre emlékszem gyermekkoromból (például iskolai fotók), de ezek is nyilván előkerülnek előbb-utóbb.
Naszóval, egy huszadi századi történet általában az első világháborúval kezdődik.
Ő idősebb Sutyinszky Mátyás, dédapám, aki meglehetősen fiatalon hunyt el a fronton. A családi képen látható szőke kisfiú ifjabb Sutyinszky Mátyás, a nagyapám.
Egy katonakép a tizes évek második feléből.
A szőke legény a harmincas évekre fel is cseperedett és elvette Kepenyes Máriát.
A háborút ő sem úszta meg, de ő szerencsésen hazaérkezett a frontról a negyvenes évek második felében.
Mindeközben a család otthon várta, a képen nagymamám és édesanyám, mint fehérszalagos kisleány.
... aki ekkor még nem sejtette, hogy egy Korbely György nevű snájdig fiatalemberrel találkozik majd egyszer...
... és 1962-ben örök hűséget fogadtak egymásnak.
Ennek következménye lett egy ugyancsak Korbely György nevű kislegény, aki a későbbiekben nem lett túl nagy labdabarát.
Nnnna, innen hiányzik egy csomó kép, pedig viszonylag sok készült 1 és 14 éves korom között.
De a tinikor már előkerült: német focistafrizura alól bizakodó tekintet a világba.
Néhány évvel később a haj nő, a tekintet szigorodik.
Még szigorúbb tekintet a csöveskorszak sűrűjéből.
Tanulmányi kirándulás Győrben, osztálytársak gyűrűjében (Farkas Józsi, Tóth Attila), hónom alatt a friss beszerzés: Popfesztivál nagylemez.
Balatoni nyár haverok gyűrűjében.
Ez nem egy újhullámos lemez borítója 1983-ból, hanem életkép Jámbrik Jancsi barátunk Üllői úti lakásának udvarában (mondjuk azt nem értem, miért csinálok úgy ott középen, mintha én lennék az újhullámos csapat frontembere).
Ugrás a nyolcvanas évek végére: Korbely Erik, a jövő séfje immár színes képen.
