Utoljára vagy három évvel ezelőtt foglalkoztam A Dal című produkcióval, illetve az Eurovíziós dalversennyel úgy általában itt a blogon , igaz, akkor hosszasan, mert egy érdekes jelenségnek voltunk szemtanúi: a nézők "meghekkelték" a bulit és egy antisztárt küldtek az európai megmérettetésre.

(Csak zárójelben: szegény ByeAlexnek időközben megtetszett a sztárélet, ezzel pedig szánalmas figurájává vált a magyar popiparnak, de ez legyen az ő baja, korábbi érdemei ettől nem íródtak felül).

Azóta persze a producerek és a zsűri ügyel arra, hogy ne kerüljön "idegen anyag" a döntőbe, azaz megbízhatóan Eurovízió-kompatibilis produkciók jutottak ki, Kállay-Sounders és Boggie, de már a harmincas mezőnyben sem találtunk erősebb, ...

Ennek a posztnak nincs köze a Facebookon terjedő régiképes őrülethez, csupán arról van szó, hogy az otthon töltött két hét alatt végre sikerült digitalizálnom a családi archívum egy részét, mégpedig egy remek mobilos alkalmazás, a Heirloom segítségével. Ez egy kis mutató a korántsem teljes gyűjteményből, ugyanis rejtélyes módon kimaradt egy csomó kép, melyekre emlékszem gyermekkoromból (például iskolai fotók), de ezek is nyilván előkerülnek előbb-utóbb. 

Naszóval, egy huszadi századi történet általában az első világháborúval kezdődik.

Ő idősebb Sutyinszky Mátyás, dédapám, aki meglehetősen fiatalon hunyt el a fronton. A családi képen látható szőke kisfiú ifjabb Sutyinszky Mátyás, a nagyapám.

Egy ...