Hmmm, nem tudom, helyes-e saját nevemen publikálni, de azt hiszem, igen. Annál is inkább, mert aki ismer, az álnéven is beazonosít, ahhoz túl sok az utalás, aki nem ismer, annak pedig tökmindegy, hogy ki a fene az a K. Gy. Talán össze kéne állítanom egy háttéranyagot magamról, hogy érthető legyen, amit itt (később máshol) delirálni fogok. De az túl ego. (mintha a blog nem az lenne :-) Naszóval Tokaj. Egész pontosan Rakamaz, Hegyalja Fesztivál, itt dolgozgatok negyedik éve: sajtómunka, Zöld Sátor moderálás, színpadmesterség. Élvezem tulajdonképpen, bár eléggé el tudok fáradni. Ez az én szubkultúrám, bár vészesen öregszem ki belőle. De nem vagyok egyedül, maguk a fellépők is: 10-12 éve ugyanazok jelentik a fő attrakciót: Kispál és a Borz, Tankcsapda, IrigyMirigy, Anima (na jó, ők egy kicsit később léptek be a mókuskerékbe). Reggel indulás, Erik és egy haverja társaságában vonattal megyünk előre, Erika két nappal később érkezik kocsival. Nincs ugyanis elég szabija, jövő héten pedig költözés, ahhoz kellenek a maradék napok. Szerdán nulladik nap, ez még engem nem különösebben érint, de csütörtök, péntek, szombat bolondok háza: összesen húsz pódiumbeszélgetést csinálok.