Több mint harminc év után újra rákattantam az East zenekarra, egész pontosan az első két albumára. Döbbenetes, hogy harmadikos-negyedikes középiskolás koromban milyen veretes dolgokat voltam képes hallgatni, és döbbenetes, hogy a mai napig mennyire korszerű ez a hangzás.

Úgy jött ismét az East a látókörömbe, hogy a rádióban egy viszonylag vontatott, kilencrészes portrésorozatot nyomtak le a zenekarról (A Metró Klubtól a Szigetig), ennek örömére előkotortam az internet mélyéről az élő legendát.

Az a helyzet, hogy az East többi korszaka nem igazán érdekelt akkor sem és most sem, ennek nem tudom az okát, talán mert azok a formációk (Mező József és Takáts Tamás énekével) már elég sok slágert ontottak, illetve szerintem ...