Ami most kimarad az én életemből, amit nagyon sajnálok, kicsi vigasz, hogy akikkel többnyire tekertem, orosházi OKÉ-s aktivista társak sem indulnak, helyette inkább egy nagyobb szabású túrába fektetik erejüket, illetve a szupermaratonra elköltendő nevezési díjat/szállodaköltséget.

Még nem tájékozódtam, hogy volt munkahelyem, melynek színeiben már hat vagy hét alkalommal letekertük a 120+120 kilométeres távot, most képviselteti-e magát. 

Lélekben veletek leszek, a bringám itt van velem, ha azon a hétvégén 240 kilométert nem is lesz módom letekerni, de néhányat biztosan bevállalok sporttársi szolidaritásból itt a Wiese mentén, s hogy nemzetközi legyen ez a túra is, lehet, hogy átkotrok svájci vagy francia területre is. 

...