2022. jan 15.

iPad mint laptop? Simán, de azért nem dobom sutba a jó öreg ThinkPadet

írta: korbelygyorgy
iPad mint laptop? Simán, de azért nem dobom sutba a jó öreg ThinkPadet

 

Elég sok vlogger, illetve informatikai szakújságíró vizsgálta az elmúlt hónapokban, hogy az iPad Pro új generációi kiváltják-e a számítógépeket, hiszen ezek a csodamasinák nem csak árban és teljesítményben veszik fel a versenyt a deszktop eszközökkel, hanem abban is, hogy immár többre képesek, mint amennyit egy mobil operációs rendszer lehetővé tesz.

Napi it-mix

Életem első iPadjét tavaly kaptam a családomtól, egyfajta ösztönzőként, hogy egy év nemdohányzás lám milyen megtakarításokat jelenthet. Ezzel persze én is tisztában voltam, azonban nem igazán sikerült rászánnom magam a leszokásra, ehhez kellett egy beutaló egy intenzív osztályra, benne egy hét lélegeztetőgép (kell egy hét lélegeztetőgép, ha már az ember az első Sziget-generáció tagja).

Több mint fél éve van nálam a kicsike (negyedik generációs iPad Pro, 2020, 12,9 zoll), beilleszkedett a napi it-mixembe, azaz beállt a korábbi tabletjeim helyére. Érdekes módon talán eddig több tabletem volt, mint mobilom, ennek oka, hogy általában egyik sem volt igazán jó, sőt ha lehet fésületlenül fogalmazni, szarok voltak.

Egy tablet funkciója meglehetősen beszűkült, hiszen az első időkben azért volt értelme a 7, illetve a 10 zollos eszközöknek, mert a viszonylag kicsi telefonok mellett remek felületet biztosítottak az olvasásra, fotó- és filmnézegetésre, gyors közösségimédia-kezelésre és hasonlókra, tehát arra, amit szórakoztató funkcióknak nevezünk. Csakhogy időközben a mobilok megnőttek, átvették a szórakoztató funkciókat és a tabletek hatalmas lejtmenetbe kapcsoltak, beleértve az egyébként sokkal jobb minőségű iPadeket is. Voltak próbálkozások az oktatási célú hasznosításra is, de nem igazán történt meg a boom. Én személy szerint arra használtam, amire a felhasználók zöme: olvasgatás, közösségi média, esetleg filmnézés - egészen eddig.

Végül a munka lett a megfejtés és ezen sokat lendített a Microsoft, egész pontosan annak Surface nevű tablet PC-je, mely a vártnál is komolyabb piaci sikereket szerzett néhány évvel ezelőtt. Ezzel párhuzamosan az iPad Pro családja is a hatékony munkavégzés felé irányította a termékét, sikerrel, hiszen a borsos ár ellenére ezen termékek eladásai is fellendültek. Ebben nem csak a hardver erősítése és az operációs rendszer fejlesztése játszott közre, hanem az is, hogy professzionális billentyűzetek jelentek meg mind saját gyártásban, mind külső gyártók jóvoltából, hanem mert az Apple lehetővé tette az egér használatát. Ez sokak (sokunk) számára nélkülözhetetlen munkaeszköz - ezen sokat gondolkodtam, hogy miért nem tudtam alkalmazkodni a tapipadhoz és az érintőképernyőhöz hagyományos PC-munka közben, talán az a magyarázat, hogy amikor még asztali számítógépeken kezdtem el dolgozni a kilencvenes évek elején, akkor nem volt még tapipad, ami a laptopokkal honosodott meg, Én személy szerint tizenöt évvel később, 2006-ban dolgoztam először laptoppal napi szinten, sőt emlékszem, az első időkben még a billentyűzettel sem tudtam megbarátkozni, ezért hagyományos usb-s keyboardot csatlakoztattam a brutálisan nagy IBM Thinkpad-hez (a sors fintora, hogy újabb 15 év után ismét Thinkpadet használok, sőt mindketten, igaz, ezt már nem az IBM, hanem a Lenovo gyártja, de remek gép, főleg oly sok év Toshiba, HP és ki tudja még, milyen gépek után).

Tehát adott az egér, melyet egy egyszerű kis hub segítségével csatlakoztatok, illetve beszereztem remek áron az eBayen egy Smart Keyboardot, illetve egy ugyancsak szuper Brydge márkájú billentyűzetet, így lényegében össze is áll egy laptop. Persze csak formálisan, hiszen az oprendszer még mindig iOS, bocsánat, iPadOS, azaz nem a megszokott PC-rendszerek egyike (én a magam részéről Linux Peppermint 10-et használok, de van fiókom Erika windows 11-es gépén is, ami ugyancsak egy ThinkPad, csak nyilvánvalóan újabb kiadás).

A teszteket végző influenszerek, szakírók arra jutottak, hogy alapvetően működik a gyártó szándéka, azaz az iPad Pro alkalmas minden munka- és egyéb tevékenység elvégzésére, sőt bizonyos területeken előfordulhat, hogy jobb is.

Ennek megfelelően én is csináltam egy kizárólag ipades hetet és igyekeztem a tapasztalataimat összefoglalni. Fontos azonban megjegyezni, hogy mostanában nem vagyok olyan intenzív komputerhasználó, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt, aktív újságíróként, viszont semmi olyat nem csinálok, amit akkor nem csináltam, illetve munkamódszereim lényegében nem változtak, információszerzési és szórakozási szokásaim pedig nyilvánvalóan a korral változtak.

Munka

A leggyakoribb munkaművelet esetemben az írás. Erre a legkézenfekvőbb megoldás egy szövegszerkesztő, a nagy többség erre általában olyan szoftvert használ, ami statikusan megtalálható a gépén. Én mintegy másfél évtizede, még a Writely-időszak óta a felhőben írom a szövegeimet. A Writely-t idejekorán megvásárolta a Google, ebből lett a Google Docs, mely megosztja ugyan a felhasználókat, én viszont nem találok benne semmi kivetnivalót, a szövegírási alapfeladatokat kiválóan ellátja, csilivili formátumú hivatalos és marketinges levelezésekre nem tudom alkalmas-e, én nem nagyon írok ilyeneket, tehát nekem megfelel. Fájlok még nem vesztek el, ráadásul integrálódnak a Google Drive felhőrendszerébe, amely az én egyetlen fizetős tárhelyem az iCloud mellett, tehát integrálódik a nagy egészhez.

Elsősorban azért választottam a felhős megoldást, mert így nem függök egyetlen géptől, illetve eszköztől, bármikor tudok folytatni egy elkezdett munkát, akár útközben, a mobilomon is. Ezt nem részletezném tovább, a kétezres évek közepén kellett érvelni a felhőszolgáltatások mellett, mára elfoglalták a helyüket az it-világban - nem beszélve róla, hogy el sem veszhetnek az adatok, cserébe persze Pegasus-szal könnyebb beleolvasgatni az ember nem feltétlenül nyilvánosságra szánt munkásságába. Tudom, ennek fontos előfeltétele a stabil internet, ami mára nem kérdés, hogy bárhol, bármikor elérhető, de ha mégsem, a Google Docs (és más felhős irodai rendszerek) ismerik az offline módot, tehát az első kapcsolódáskor szinkronizálódnak.

Ritkán használok táblázatkezelőt, havonta néhány alkalommal, a Google Táblázatok erre is teljesen alkalmas, igaz, iPaddel egy kicsit körülményesebb a kijelölés és a cellák közti ugrálás, de megoldható, mégpedig a sima és a virtuális billentyűzetek közötti ugrálással - vagyis kis kompromisszumokkal, ahogy mondani szokás. A prezentációkésztést még nem próbáltam egyik fő alkalmazással sem az elmúlt néhány hónapban, mint ahogy bonyolultabb kép- és videószerkesztésre sem volt szükség ebben az időszakban, mióta intenzíven használom életem eddig legdrágább kütyüjét.

A nyomtatás az én informatikai életemben soha nem volt fontos szempont, hiszen szinte már mindent kivált a digitalizáció, bár ez a “szinte” sokszor előkerül, azaz szükség van valamilyen papíralapú dolog előállítására (a német bürokrácia egy másik hosszú poszt témája lehetne, bár az új kormány nagyon magasra emelte a digitalizáció - képzavarral szólva - zászlóját.) Sajnos az én irodám csak egy réges régi HP lézernyomtatóval rendelkezik, wifi nélkül, így a nyomtatást csak “hagyományos” módom tudom megoldani, azaz USB csatlakozással, ezt a formát pedig az iPadOS nem kezeli.

Információfogyasztás

Itt nincs miről beszélni, akár híroldalakról van szó, akár egyéb olvasásról: tökéletes eszköz mind kiegészítőkkel, mind csak önmagában. Akár hagyományos weboldalakról van szó, akár applikációkról, illetve a mostanában már nem igazán divatos, de rendkívül praktikus rss-olvasóról, a Feedlyről, az iPad (és általában egy tablet) a legideálisabb eszköz a fogyasztására, hiszen minden körülmények közt ideális (Atyaúristan, úgy beszélek, mint egy szájbarágós marketinges). Ugyanez a helyzet a könyvolvasókkal, én személy szerint használom az Amazon Kindle alkalmazása mellett az Apple Books, illetve a Google Books alkalmazásokat is, ennek oka egyszerű: mindenhol más és más könyveket lehet beszerezni, például Németh Róbert regénye csak az utóbbin van meg, míg Gazda Albert kötetét csak az almás könyvesboltban találtam meg.

Szórakozás

Ez lenne a legegyszerűbb pontja a posztnak, hiszen fotókat és filmeket nézni, youtubozni, netflixezni és instragrammozni valóban professzionális élmény a 12,9 zollos (vagy 11 zollos) iPaden, viszont ami számomra gondot jelent, egy apróság, de a mi napi ügymenetünkben elég fontos. Vannak ugyanis olyan alkalmazások amelyek nem támogatják a Chromecastet (szerencsére a Youtube és a Netflix igen), viszont az iPadOS saját szabványa, az Airplay csak okostévékkel kommunikál. Ez utóbbink van ugyan, de csak a hálóban és a Hédi szobájában, a nappali és dolgozószoba funkciókat ellátó konyhában viszont nincs, így nem tudunk mindenféle tartalmat kivetíteni a tévére. Ez látszólag egy álprobléma, de a vizsgált eset szempontjából perdöntő, hiszen egy sima windowsos vagy linuxos eszközön a Chrome simán ismeri az átküldés funkciót és ezzel egycsapásra kivetíti a megjelenítésre szánt tartalmat.

Podcastokat alapvetően természetesen mobilon hallgatok, mozgás közben, azonban nem minden számomra fontos tartalom található meg az ismert podcast-platformokon, bár szerencsésen bővül ezek száma. Mostanában a Klubrádió, az ATV és a Spirit Fm is podcasttá alakítja beszélgetős műsorait, így nincs szükség a youtubos tartalmak átalakítására hangfájllá, majd mozgás (esetemben munka) közbeni meghallgatására, újabban elvégzik ezt a tartalomtulajdonosok. Sajnos ezt a műveletet is csak deszktop környezetben, a notube.com segítségével tudom megcsinálni, de sebaj, ezt úgy hidalom át, hogy online hallgatom meg azt a négy műsorszámot, ami nem kerül fel podcastként egy platformra sem, vagy ha igen, későn (Kötöttfogás, Flaszter - Magyar Hang, illetve Szabadsajtó klub, Saller - Nemzeti1tv. Ez simán belefér a 12 gigabájtos havi keretembe és a telefont is biztonságosan el tudom helyezni úgy, hogy semmi ne kavarjon bele a lejátszásba, ugyanis sajnos csak prémium előfizetéssel érhető el, hogy a háttérből is lehessen hallgatni a YouTube videók hangját. 

A tesztből sajnos kimarad a játék, merthogy én e tekintetben egy rossz boomer vagyok, aki nem igazán játszik, legfeljebb előkapom az első és egyetlen számítógépes élményemet, a Pasziánszt, melyre egyébként remek applikációk vannak az App Store-ban is, ezekhez azonban nemigen kellenek csodamasinák, hiszen elfutottak a kezdetleges 286-os gépeken is. A környezetemben lévő felhasználók, illetve a youtube-os megmondóemberek tapasztalatai szerint viszont magas szintű játékélményt nyújt a tablet, különös tekintettel arra, hogy csatlakoztathatók hozzá külső eszközök, például joystick és kontroller is.

Összegezve

Tehát a válasz egyértelmű igen arra a kérdésre, hogy használható-e számítógép helyett egy iPad Pro táblagép. Azzal a kiegészítéssel, hogy attól függ, ki milyen célra, munkaműveletek végrehajtására használja. 

Kis kompromisszumokkal, melyeket én is megkötöttem, lényegében teljesen kiválthatja a számítógépet az Apple eszköze (illetve más professzionális tabletek, de sajnos ezekből elég kevés van, a piacot ellepik a lakossági fogyasztásra szánt olcsó kínai kütyük). Halkan jegyzem meg, nagyon sokan élnek közöttünk, akik a teljes online életüket egy szem telefonnal bonyolítják le, amibe belefér a teljes kommunikáció, a hírfogyasztás, a vásárlás, a banki ügyintézés és persze a szórakozás is. Én is sokat gondolkodtam, hogy ha nem hatalmas, de végtelenül buta asztali PC-ken szocializálódtam volna, illetve nem tudnék tíz ujjal gépelni, vajon én is ragaszkodnék-e a nagy monitor-billentyűzet-egér szentháromsághoz, főleg, ha jelenlegi munkám nem kényszerít semmilyen speciális szoftver vagy kütyü használatára. Ez a jelenlegi helyzet pont kettő közötti aranyközépút, azaz sem nem PC, sem nem mobil, vagyis a felsorolt kiegészítőkkel mégis. Vagy mégsem? 

Azt hiszem, mindez ember-, azaz felhasználófüggő. Habár elég öreg csóka vagyok ebben az iparágban, aki már nehezen változtat a szokásain, sikerrel vettem az első akadályt és eredményesen használtam az eszközt minden olyan feladatra, amire korábban a laptopot használtam. Semmiről nem kellett lemondanom (szerencsére nyomtatni nem kellett), de azért valami hiányérzet mégiscsak maradt bennem. Azt még nem tudom, hogy mi az, lehet, hogy nem is jövök rá egyhamar, egy azonban biztos: kedvenc ThinkPademet azért nem süllyesztem túl mélyre.

Szólj hozzá

thinkpad ipad brydge ipados