Már csak 45 perc a
szórólaposok eligazításáig. Közben kemény égkémlelés, ugyanis a
fedett lehetőségeink ugrottak Szkaliczki mesteredző miatt, aki, mint az
utolsó pillanatban kiderült bemutató edzést tart a helyi
kézilabda-csapatnak és tíz nézőnek. Ha esik, ugrik tehát a
gyerekprogram és a levezető koncertek, de a felvonulást mindenképpen
megtartjuk, ha más nem, a "kemény mag" letekeri a távot így is, úgy
is...
Legyen újra kilencvenes évek eleje? Mégsem teljesen úgy? Hallgass Kiscsillagot! Kitűnő,
tiszta melódiák, gitárzene a javából! Meg persze az a
megmagyarázhatatlan plusz, amit elmondani nem lehet, csak érezni...
Már csak huszonhárom óra van hátra a kerékpáros felvonulásig . Sőt, a
reggeli, aktivistákkal megerősített face to face, némileg provokatív
belvárosi szórólapozásig már csak tizennégy...
Mindjárt Kiscsillagot fogok hallgatni, bizony!:)
Te is hallgathatsz, ha megnézed a Lovasi András által gründolt új banda
honlapját és letöltöd az ott található négy számot. Lehet,
hogy holnap a kerékpáros felvonulásra gyülekezőket meg is lepjük vele?
Bár én oda egy olyan összeállítást készülök lemezre írni, amin rajta
van az Illéri (Biciklik gurulnak nyáron), az Autós a Belgától
(gépkocsi, gépkocsi...), a Ludditás lányoktól a Keró, és persze
Kraftwerk: Tour de France minden mennyiségben.
Egyébként egyre több visszajelzés jön a Hangyák szerepeltetése miatt.
Most nem akarom minősíteni a dolgot, egyrészt, hogy meg ne sértsek
senkit, másrészt, mert nem akarok senkit elvadítani a holnapi bulitól. Egyébként azt hiszem, jó lesz ...
Visszaszámlálás következik: már csak 41 óra a bringás felvonulásig .
A
csapattal ma fejben lejátszottuk a napot, elvileg minden mozzanat a
helyén van, persze a helyszínen rengeteget kell majd rögtönözni, ezt
nagyon jól tudom fesztivál(rész)szervezőként. Ugyancsak fesztiválos
párhuzam, hogy itt sem lesz módom igazán önfeledten belemerülni a
tutiba, mert minden idegszálam a rendezvény apró mozzanataira tapad
majd.
Az Antali-interjú elfogadva, elküldve a szerkesztőnek, akit érdekel,
itt elolvashatja. A cím csak munkacím, nem találtam jobbat, remélem, a
kötet szerkesztőjének beugrik valami értelmesebb.
Jó kis dokumentumfilm a Dunán : Könnyű zene, nehéz évek . Tanulságos,
pontos, nekem nosztalgikus is. Fontos azért is, hogy ha valami rohadék
a Kádár-rendszert próbálja meg rózsaszínűre festeni, e film után ökölbe
szorul a kezed és gyanakodva méregetsz minden szál szegfűt...
Mindjárt Kiscsillagot fogok hallgatni, bizony!:)