Még viccnek is rossz: csendélet a recski büntetőbarakkban. Egyébként ritkán van rám olyan hatással egy kiállítás, skanzen, emlékhely, mint ez. Nyilvánvalóan azért, mert annak idején Recsk létének nyilvánosságra kerülése volt az egyik legátütőbb leleplezett gaztette a kommunizmusnak és persze sokat is olvastam róla. 

Ki tudja, manapság az emberek az elveikért vagy bármi másért kibírnának-e akár egy napot is kegyetlen bánásmód és rendkívül nehéz fizikai munka mellett. És én?

A fő híradások szerint különösebb esemény nélkül zajlottak a fővárosi események, a hírek mögé nézve azért nem a legteljesebb nyugalom jellemezte az estét, elég, ha átfutjuk az mti vagy a legnagyobb hírszájtok friss infóit - ahogy ezt én tettem most reggel a Google Readerben.

A mi október 23-ánk kevésbé volt hazafias: autózás (mondjuk ez akár annak is nevezhető, például végig a Jászságon, az érdekes volt), megérkezés, szállásfoglalás, evés, ivás, szauna, jakuzzi, ma pedig a már korábban felvázolt Recsk wellnesz.

Persze miért is ne lennék én, ha minden klappolna: a kommunikátorom mikrofonja valami okból nem működik, így csak eszeveszett trükkökkel tudok telefonálni (pontosabban tudnék, ha akarnék, de később ez ...

Ez a holnapi útvonal, persze most nem két, hanem négy keréken. Mezőkövesd persze önmagában nem annyira érdekel bennünket, de logisztikai elhelyezkedése miatt alkalmas arra, hogy innen közelítsük meg a Mátra-vidék fontosabb pontjait, legalábbis ami belefér ebbe a bő két napba.



Nagyobb térképre váltás

Vicces lesz, hogy az országban, legalábbis a fővárosban - nagy valószínűséggel - mindenféle események zajlanak majd, amit mi egy jakuzziban vészelünk át, de hát legalább ilyen ellentmondásos a világ, most én állok a tuti biztos "jó" oldalon.

Egyébként a tervek közt szerepel a recski emlékpark meglátogatása is, úgyhogy természetesen 2008 végére nem váltam teljesen érzéketlenné fontos dolgok iránt. Különben is, viszek ...