A vártnál kicsit később megjelent A jelen - Orosházi almanach 2003, az a kötet, amelybe nyáron olyan nyögvenyelősen született meg az egyik írásom. Két anyaggal szerepelek egyébként, az egyik egy interjú Ilovszky Béláné festővel, a másik pedig egy tárcaszerűség, amelyben emléket állítok Szandi kutyánknak, akit előző télen veszítettünk el. Úgyhogy nem volt még sem könyvbemutató, sem más hírverés: itt a könyv, állítólag januárban lesz valami felolvasással, beszélgetéssel, egyebekkel.
Most, hogy újraolvastam a Kutyagyászt, nem tűnik olyan rossznak, bár érzelgős, dehát egy nekrológ milyen legyen, különösen, ha nem rutinból, hanem tényleg fájdalomból íródott. Meg aztán azért is tűnik természetesebbnek az önfeltárulkozás, ...
Átlag polgár átlagos karácsonya: szenteste itthon vacsora, anyósomék és Erika nagynénje társaságában, éjfélkor betlehemes az evangélikus templomban, tegnap ebéd az én szüleimnél, este F. Tomi barátunk volt fenn, társasjáték hajnalig, persze jóféle, Gundel barackpálinka és sör társaságában. Ma pedig családi nap, immár több hónapos restancia lerendezése: a Szeged Plázában megnéztük a Mátrix 3-at, amitől nem voltam túlságosan elragadtatva, de a kritikák alapján felkészültem rá. Szívesen megnéztük volna még az új magyar sikergyanús filmet, a Kontrollt, de azt csak január elsejétől játsszák. Lehet, hogy majd a Gyűrűk Ura III-mal összekombináljuk.
Ünnepi nap a mai: Korbely-Nagy Erikát e naptól kinevezték Kaszaper község aljegyzőjévé. Az állásra pályázatot írtak ki és egyhangúan rá esett a képviselők választása. Tulajdonképpen a jelenlegi munkahelyéről van szó, más feladatokkal, vagyis inkább több feladattal. Erről többet most nem tudok, nem is akarok írni, szóval büszkék vagyunk rá.
Megérkezett a futár a HP 635-ös digitális fényképezőgépünkkel, persze senkit nem talált itthon, ezért Kaszaper felé vette az irányt, ahol Erika dolgozik. Fogalmam sincs, hogy miért pont oda, ugyanis Erika ma vizsgázott, tehát nem tudtak találkozni, végül az ott dolgozó kollégák segítettek (nekem, neki?) annyiban, hogy odaadták a gép árát, én pedig a nagy esőben százzal téptem át a pénzzel. A délután tehát nem éppen a munka és a tanulás, sokkal inkább a gépecske tesztelése jegyében telt. A mellékelt ábra persze készülhetett volna a régi digivel is, nem egy nagy szám, csak éppen az esti város érzékeltetésére tettem fel. Egyébként ég és föld (no és vagy hat év) a kettő közötti különbség, a röhej az, hogy ugyanannyiba ...