Végre - vagy sajnos? - ismét billentyűzet előtt ülök, mégpedig a sajátom előtt, egyelőre csak a régi gépet gyúrom, azért is ez a kis randa kép, amit a telefonommal csináltam, a HP képeit csak az irodai gépre tudom rátölteni (reményeim szerint egyébként napokon belül rendeződik a gépprobléma is). A kis kép még a múlt héten készült, amikor néhány órára megálltunk a Balatonnál, utána sietnünk kellett Szombathelyre.

Szóval ma este hazajöttünk. Nem volt percre, órára megtervezve a nyaralás, úgy gondoltuk, e hét végéig maradunk, hétfőn ugyanis nekem már dolgoznom kell. Úgy volt egyébként, hogy ma éjszaka még kempingezünk Mohácson vagy Baján, azonban rájöttünk, hogy már túl sokat lógunk a rádión meg a wapon, így nem lenne igazi pihenés a pihenés, így hát hazajöttünk és egy hosszú itthoni hétvégével szokunk vissza sok mindenre, a munkára, az Alföldre, a Kisvárosra.

Úti beszámolót most nincs erőm írni, lehet, hogy nem is fogok, végülis képek készültek, amik segítségével fel lehet majd idézni a legfontosabb momentumokat, maga a nyaralás pedig privát élmény - no nem azért, mintha bármi titok lenne benne, de szerintem nem nem nagy kunszt végigutazni Nyugat- és Dél-magyarországot, a nyilvánosságra hozatal más számára nem hordoz annyi többletet, mint amennyit számunkra hordoz. Ráadásul mindezt szóba önteni nem is nagyon lehet, sokkal inkább a sejtjeinkbe rakódik ez le és ad hozzá értékeket. (Éppen most kezdődött el a gyopárosi tűzijáték, hát ezt most kihagyom, még az ablakhoz menni sincs erőm és kedvem sem.)