2005. ápr 05.

Ballagás

írta: korbelygyorgy
Ballagás

Megnéztem a királyi tévén a nyolcvanas évek elején magyar kultfilmnek számító Ballagás utódokumentumfilmjét, a Harmadik találkozást, ami az egykori szereplők (1980-ban érettségiztek, tehát most 42-43 évesek) sorsát követi nyomon. Marha érdekes volt - és ez sajnos már nosztalgiázás -, hogy az akkor szimpatikus figurák mára milyen ellenszenvessé váltak, akiket pedig akkor cikinek gondolam/gondoltunk, azok az igazán jó fejek (hiszen bár szerepet játszottak, saját fazonjukat adták az akkori amatőr színészek), például Sanyika, a csöves - naná, hogy másodikos-harmadikos középiskolásként ő tetszett legjobban, az aluljárókban lógó életművész - egy rossz félgengszter lett, míg mondjuk - hmmm, a nevét sem tudom, szóval egy kis okostojás - pedig informatikai céget gründolt, tréningeket csinál - és persze őrjöng a Szigeten az Iggy Pop-bulin, miközben ügyfelei, beosztottjai stb. dermedten figyelik. Meg hát ott van Szulák Andrea, ő is "osztálytárs" volt, s már akkor is menőt alakított és úgy túnik, ő most is boldog...
De hát ilyen egy igazi érettségi találkozó is: akkor még nem volt belénk programozva, mivé leszünk: aki nagy reményekkel indult, az nem feltétlenül sikeres most, sőt van, aki boldogtalan, bármi közbejöhet: rossz házasság, betegség, nem jól választott hivatás stb.; míg egykori kedves osztálytársnőm, akit szegényt folyamatosan szívattak matekból (a másik én voltam), az közgazdaságit végzett, jelenleg pedig egy ingatlancége van a fővárosban.
Szóval jó, hogy Almási Tamás néha rendez ilyen kvázi érettségi találkozókat és azt filmre veszi, a köztévé pedig leadja azt...
Szólj hozzá