Önarckép, bringával, készült ma délelőtt Gyopárosfürdőn. Húsz kilométert tekertem le 2007-es bevezetőként, remélem, nem elkiabált szezonnyitóként. Az útvonal a szokásos elkerülőutas megoldás volt, gyakorlatilag Külsőmonor és Gyopárosfürdő érintésével kerültem meg félkörben a várost.
Jelentem, erővel kitűnően bírtam a hosszú kihagyás ellenére is, a szuflával már több gond volt, de hát még mindig dohányzom, így nem csoda. (Az erőnlétben meg közrejátszik, hogy azért esténként, ha nem is teljes erőbedobással, de rendszeresen szobabiciklizek).
Egyébként bringás sporttársaimnak sem mertem szólni így az első bevetés alkalmából, ők, ugyanis szorgalmasabbak nálam, így ha mégis gondjaim támadtak volna, csak kolonc lettem ...

Imádom a Gmailt, végre megoldódott egy régi vágyam, amiről nem is túl régen, májusban írtam utoljára. Szóval mostmár letölthető bármely pop3-as szerverről ide is a levelezés, nincs szükség arra, hogy levelezőklienst használjon a felhasználó, illetve webes felületről webes felületre ugráljon. Mostanában ez különösen komoly gondokat okozott, ugyanis a gyorgy_kukac_korbely.hu és az info_kukac_korbely.hu címeket meglehetősen elhanyagoltam, nem beszélve a fesztiválos levezelést kezelő deltafest-végződésűről. De ettől a héttől ismét teljes értékű a kommunikációs rend, hiszen a gmail-es fiók gyűjti egybe ezeket.

...

 

Elég sokat szadeszoztam az utóbbi időben, de ez egy kihagyhatatlan fordulat, mert nagyon aranyos. Nemrég találtam ezt a cikket egy régi Békés Megyei Hírlapban (vagy Népújságban). Szóval az SZDSZ hőskorát írjuk, a kilencvenes évek legelejét, amikor még a néhány száz lelkes Újszalontán is volt tagszervezete a liberális pártnak (persze nyilván nem egy csomó liberális ember alkotta, hanem egy csomó antikommunista). A hír nyomán csupán egy dolog viasztalhatja a szabaddemokratákat: a másik jelenlévő párt, az FKGP azóta a liberálisoknál is jobban megfogyatkozott...

Délelőtt előkerült a Gepida, igaz, csak egy minimális megtakarítgatás, egy benzinkúti levegőnyomás és alig több mint három kilométer letekerése erejéig. Az idő gyönyörű volt, a hőmérséklet ideális, ám nem tekerhettem többet, mert ügyet intéztem - egész pontosan vásároltam.

Mire jó az Isten háta mögött, ha elfogy itthon a kenyér, a kisbolt messze van (a nagyboltok még messzebb), de autót elővenni macera? Hát előveszi az ember a lezsírozott biciklijét. Kár, hogy csak ennyire futotta ma, a délutáni programok nem tették lehetővé a kerékpározást, de hátha holnap délelőtt jó idő lesz...

 

Egyszerre a huszonegyedik század embere és az az ember, akit látva elképzelésünk lehet, milyen volt az élet 2-300 évvel ezelőtt - talán ez a legtalálóbb meghatározás Rózsa Péter biokertészre , akivel ma délután hallgattam egy rádióinterjút.

Mint az a képről is kiderül talán, Péter abszolút hagyományőrző módon él, beszél és cselekszik, de érti napjainkat is, sőt... Nekem másfél éve volt szerencsém találkozni vele, csapata ugyanis vendég volt a Hegyalja Fesztivál Zöld sátra mellett a biovásár egyik színfoltjaként, sőt pódiumbeszélgetés is volt vele, igaz, nem én vezettem. Szóval élvezet volt hallgatni a fazont mind a színpadon, mind a standján. Anélkül, hogy állást foglalnék bio-nem bio témában, azt kell mondanom: sok ...

Ma este végre átfutottam Léna úti beszámolóját a 2006-os európai kerékpártúráról. Úgy néz ki, a helyi múzeum jóvoltából könyv lesz belőle, amelynek az előszavának megírására maga a szerző kért fel :) Persze örömmel elvállaltam, ezért is kértem, hogy átfushassam a szöveget. Szerintem egy icipici szerkesztői beavatkozás után élvezetes olvasmány lehet két célcsoportnak is: a helyi társadalomnak, mely jól ismeri a mi helyiérdekű fenegyerekünket, illetve országszerte a bringások számára is, úgyhogy akár egy sikerkönyvről is beszélhetünk.