Valahogy biztos voltam benne, hogy Fodor Gábor nyeri az SZDSZ elnökválasztását, arra azonban nem gondoltam, hogy megint ilyen szoros eredmény alakul ki. Jó, hogy így lett, azonban jobb lett volna mondjuk tíz éve ezt a döntést meghozni - bár ez történelmietlen felvetés, mert lehet, hogy a meglehetősen laza fazon hírében álló Fodor 36 évesen még eltökölte volna a dolgot, most pedig láthatóan komolyan veszi magát és a dolgokat - szerintem miniszternek sem volt rossz.

Láthatóan az SZDSZ régi dicsőségét próbálja visszahozni Fodor, bár szerintem elég hülyén mutatna egymás mellett Tölgyessy meg Tamás Gáspár Miklós, ez éppen olyan felvetés, mint ha őt hívná vissza a Fidesz - nem, ez a hajó elment, mint ahogy nagyon ritka, hogy valaki a második házasság után kibékül az első feleségével.

A hétvégén szinte mindenhol visszatérő volt ez a téma, még a szombat esti baráti szalonnasütögetésen is. Néhány unikum és sör után bátran ki mertem jelenteni, hogy ez az elnökválasztás halottnak a csók, az SZDSZ kiírta magát a parlamentből , hosszabb távon pedig a hazai közéletből (na jó, a körülmények írták ki), ezt a városi értelmiségi fílinget egy másik pártnak kell betöltenie. Tiszta fejjel is úgy látom: valószínűleg nem tévedtem nagyot, s még bánatos sem leszek, ha akad egy olyan zöld vagy akármilyen párt, amelyre azok a belgák is szavazhatnak, akik eddig jobb híján ikszeltek a Szadira, de látták előre, hogy ez lesz belőle, ami lett.