Elhagyom a várost...
... persze nem patakyattilás morcos hangvételben, szó sincs arról hogy a város nem fogadott magába, nagyon is ezt tette huszonegynéhány évvel ezelőtt. Sőt, ez nem is egy blues, mint az Edda első lemezéről ismert Elhagyom a várost, sokkal inkább rock and roll, de lehet sanzon is, vagy egy kellemes reggae... Tehát: szeptember második felében Békéscsabára költözünk, egész pontosan Mezőmegyerre , ami alig egy kőhajításnyira található a várostól.
Egyszerűen gyakorlati oka van a továbblépésnek: három és fél éve naponta nyolcvan percet vesz el az életemből az hogy eljutok A pontból (Orosháza) B pontba (Békéscsaba), majd vissza. Napi nyolcvan perc alatt nagyon sok mindent lehet csinálni (két blogposztot, egy cikket, tíz twittet megírni, ...