Ebben az idei Autómentes napban csak ezrelékekben mérhető részem volt, ami járt egy kis bűntudattal is, de hát a fizikai korlátok nagy része nem váltható ki távmunkával. Pedig használjuk az ehhez szükséges technológiákat, szerencsére az "agytröszt" használja a webkettes vívmányokat, például az egymenések is megosztott doksiban mennek és a kommunikációban is bevetjük az elvárt megosztásos módszereket, azaz blogolunk, twitterezünk, miegymás.

Ennek ellenére fontosnak tartottam, hogy ha már az előkészületekkel nem is, legalább részvétellel erősítsem a rendezvényt, így szerdán délután áttekertem Orosházára, majd tekertem a csapattal (közben gyártottam jónéhány Twitter- és Posterous-bejegyzést, például kisvideókat nyomtam fel, valójában azért csak kicsiket, mert mobilról ez sokszor nyögvenyelős művelet). Haza már nem tekertem, hanem a család hozott haza kocsival, de nem azért, mert gondot okozott volna újabb 27 kilométer, hanem azért, mert mostmár nagyon korán sötétedik, a 47-es főúton pedig vadállatok járnak autóval, beleértve sajnos néha engem is.

A hatodik autómentes nap mérlege egyébként pozitív. Minimál pénzből hoztuk össze és ugyanannyian voltak és maradtak a téren, mint amikor soktízezres koncerttel zárunk. Most "csupán" egy helyi táncosklub tartott bemutatót indulás előtt, majd érkezéskor helyi srácok triáloztak, de ugyanolyan sikeresek voltak, mint ha "nagy neveket" hívtunk volna.

A rendőri, önkormányzati, közutas együttműködés is rendben volt, mi több, olajozottan működött, bár azt fontos megjegyezni, hogy a délelőtti orosházi programot nem szabad összemosni a délutáni civillel, mint tette ezt néhány médium, mert az az ő bulijuk volt, a felvonulás a miénk, természetesen a megfelelő és korrekt kereszttámogatással.

Végül egy újabb megosztás: az alábbi sorozatot Bence készítette s az Indafotóról szőrom ide, amit egyébként az OKÉ blogján fedeztem fel.