Nagyon fontos blogszabálynak tartom - és be is tartom -, hogy ha nem jut eszedbe semmi, akkor eszedbe ne jusson posztolni. Ennek ellentmondani látszik, hogy most mégis ezt teszem, holott nem jut eszembe semmi okos...

Az igazság az, hogy jegyzetet kéne írnom a holnap újságba és valóban nem jut eszembe semmi, csakhogy a hagyományos zsurnalisztikában nincs ilyen szabály, profizmus van, írni kell valamit oszt jó napot. Gyakorlott újságírónak van annyi rutinja, hogy a semmiből is összetákol valamit, főleg nemzeti ünnep után, s ha ez a nemzeti ünnep pont október 23-a...

Csakhogy ami eszembe jutott, azt mind lesöpörtem. Fiatalok és 1956? Hülyeség, közhelyek, erről a témáról már 15 éve is vitatkoztam a helyi rádióban, természetesen megértve az akkori fiatal generációt. Úgyhogy maximum közhelyek sülhetnek ki a dologból. Régen meg szeretném írni kedvenc témámat, a hatalom és a kitüntetések összefüggéseiről, ezzel viszont az a baj, hogy tényleg nincs kedvem senkit megbántani, mert csak ha a Békés megyei listákat nézzük, tényleg olyan emberek kaptak elismerést, akik meg is érdemlik. Annak ellenére, hogy a hatalom nyilván most is a saját értékrendjét díjazta helyben és országosan egyaránt.

Akkor... akkor... lövésem sincs, mi legyen, egy biztos, hétfő reggelre ott lesz valami jegyzetféle a nevem alatt, ami, ha olyan, talál itt is feltűnik majd...

Frissítés 23.17 - Ez sült ki a dologból

Éljen ‘gusztus húsz, ‘kotmányunk ünnepe! - kinek ne lenne ismerős a klasszikus mondat Tímár Péter örökbecsű filmjéből, az Egészséges erotikából. De miért indul a harmadik oldali jegyzet október 25-én, két nappal az 1956-os forradalom évfordulója után  ezzel a fanyar, ironikus mondattal?Hát éppen ezért: mert fanyar és ironikus.

Napjaink úgynevezett forradalma új ‘kotmányunkról is szól, arról az alapdokumentumról, mellyel a politikai elit húsz éve adós. 1990 óta nem alakult ki ugyanis olyan konszenzus, mely új alapokra helyezhetné demokráciánkat, helyette a toldozott-foldozott 1949-es Alkotmánnyal kell megelégednünk.

Most azonban az egyik oldal olyan nagyarányú győzelmet aratott, hogy lehetőséget kapott az alkotmányozásra. Talán éppen ezért - vagy csak a látszat kedvéért, nem tudni - a legmodernebb kommunikációs platformot is bevetették az alkotmányozók azért, hogy bárki részt vehessen a folyamatban (nemzeti együttműködés?): az alkotmany.postr.hu oldalon megjelent az alkotmányozó blog, amely szándéka szerint egyrészt beavat az előkészítés folyamatába, másrészt pedig lehetőséget ad a visszajelzésekre, a “nép hangja” bevonására a Magyar Köztársaság majdani alaptörvényének megalkotásához.

Magam is azok közé tartozom, akik gyanúsan figyelnek minden hatalmi túlerőt, azonban ez esetben nem kérdőjelezik meg az alkotmányozók jóindulatát. Azonban ha mégis visszaélnek lehetőségeikkel, majd születnek újabb vicces, fanyar mondatok “kotmányunkról”, mert az irónia mindent legyőz. Márpedig történelmi példák sorozata igazolja, hogy jaj annak a hatalomnak, amelyet kiröhögnek a saját alattvalói.