Elérkezett 2010, vagyis twenty-ten, ahogy ezt trendiül mondani lesz szokás, mi pedig langyosan adtuk elő, akárcsak az időjárás.

A gyerek a nagyszülőknél, így gyakorlatilag otthonunkban élveztük egy kisebbfajta wellness hétvége élményeit, úgy mint: csend, nyugodt evés, kis ivás, nagyobb figyelem egymásra. Igaz, kirándulni nem mentünk, de valószínűleg máshol sem mentünk volna az időjárás miatt, este kilenc körül viszont úgy döntöttünk, teszünk egy városi sétát. Az első állomás a Republic-koncertje volt, a 44-es mellett, a gyulai úti körforgalom közelében felállított sátornak egyszerre volt fesztivál és lakodolom fílingje, amire Cipőék rá is játszottak, dalaikba simán beépítettek mulatós elemeket. Bár nem vagyok fan, sőt, ...

... és győzött a papírforma , ami szerintem pozitív hatással lesz az egész világra. De lehet, hogy tévedek, nem ez lenne az első csalódás életemben.

És rettegve gondolok a következő hazai kampányokra és irigykedem: az Újvilágban két jó jelölt közül kellett választani (ne feledjük, McCain jóval felvilágosultabb republikánus, mint a Bush-féle héják), nálunk pedig két rossz közül, még szerencse, hogy vannak még kis pártok is, habár...