A ByeAlex nevű énekes csávó úgy másfél éve borzolta fel a hazai kedélyeket, legalábbis azokét, akik a kereskedelmi média által ránktukmált ízlésen túl nemigen látnak tovább. Tette ezt azzal, hogy a közönség jóvoltából és a zsűri némi cinkos együttműködése által megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivál hazai döntőjét, sőt a nemzetközi megmérettetésen sem hozott szégyent az országra.

Akkoriban nagy viták folytak róla, én is blogolgattam a jelenségről, arra a megállapításra jutva, hogy természetesen nem egy forradalmi szuperprodukció, amit bemutatott, ám annyira más volt, mint a többi kereskedelmi maszlag, annyival szerethetőbb, mint a patikamérlegen adagolt összetevőket tartalmazó egyenslágerek, hogy öröm volt nézni a ...