Ötvenes blogger tolja az ötvenes zenész új albumát, mondhatod joggal, azonban ennél mégis többről van szó, hiszen a Matyi által gründolt F. O. System nem csak a mi, hanem több generáció számára jelentett sokat, ha nem mindent.

Sőt, generációsan nem is igazán a mai ötvenesek lelkét simogatta meg a magyar darkwave első és legismertebb zenekara, hanem a jóval fiatalabbakét, akik ma olyan 35-45 évesek. Nem tudom, ők mennyire követték Mátyás Attila további munkásságát: az F. O. után jött egy elég fura kitérő, a Sex Action (itt nem énekelt, hanem csak gitározott), majd az Agnus Dei, illetve a Mátyás Attila Band, melynek immár a negyedik lemeze jelent meg most a napokban.

Még számomra is friss az élmény, ezért nem akarok ...

Ez a fiatal zenekar visz most mindent, mindenhol. A csapat egyfajta pszichedelikus rockzenét játszik, visszanyúlva a Greatful Dead, Jefferson Airplain-gyökerekhez, mindez modern hangzással párosulva. Szerencsére nem kell a garázsok mélyén várniuk a csodára, a csoda megtörtént és számos fórumon látható, hallható a szemtelenül fiatal srácokból álló csapat. 

Hallgassátok szeretettel.

A Pixies zenekarra jó régen, még a kilencvenes évek legelején figyeltem fel, ekkoriban az első számú forrás jó zenékből az MTV (igen, a Music...) 120 perc című műsora volt, melyben egy Paul King nevű fazon avatott be bennünket az akkor friss ellenkulturális zenék világába.

Aztán nem sokat hallottam a bandáról, nem is hallhattam, mert feloszlott és számomra viszonylag láthatatlanul állt össze. 2013-ban viszont megjelent ez az Indie Cindy című album, mely újra felhívta a figyelmet a Pixies-életműre, mely sokakra hatott, a Wikipedia szerint még a Seattle-sound legendájára, Kurt Cobainre is.

Sokkal több egyébként ez a lemez számomra, mint egy szimpla visszatérő album, mostanában szinte mindig ez szól a fülemben a vonaton, ...

Ha különböző műfajok találkoznak, azokból vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz dolog sül ki, a Budapest Voices esetében szerencsére az előbbiről van szó.

Bár nincs mindenki oda ezért a friss albumért, számomra mindenképpen fontos munkáról van szó, ami összefoglalja a magyar kortárs alternatív zenei élet fontos dolgait (vagy hogy is nevezzük, mondhatjuk úgy is, hogy a Sziget első generációjának muzsikája vagy éppen a Petőfi-rádiós holdudvar zené je).

Ennek megfelelően van Kispál és a Borz, Qumby, Tankcsapda, Hiperkarma, Péterfy Bori, Csókolom, de itt van a második vonal is: Kowalsky meg a Vega, Anna and the Barbies, Paso, Subscribe. 

Bár távoli a hasonlat, nekem Kamondy Ági Dalok Közép-Nirvániából című albuma jutott eszembe ...

Hogy ne csak mindig fiatal és öreg underground sztárok legyenek, jöjjön egy bluesalbum, ami azonban teljesen egyéni hangulatot varázsol a fejünkbe és a szívünkbe. Én mindenesetre mostanában sűrűn meghallgatom.

Tóth János Rudolf a magyar rockzene régi motorosa, ám valahogy nem jutott neki a rivaldafényből, holott megérdemelné, bizonyíték erre ez az - egyébként már ötéves - album is.

Aki esetleg a frontembereken túl is lát, annak emlékezetes lehet Tóth János Rudolf a Bergendy, illetve a Hobo Blues Band zenekarokból, például a híres Doors-lemezen ő vokálozik Hobóval a Light my Fire magyar változatában.

Sorozatot indítani egy professzionálisnak mondható online médiumban is kockázatos vállalkozás, hát még egy amatőr blogon. Most azonban megpróbálkozom vele: az új dizájn fellelkesített, hogy egy kicsit megreformáljam a jobb oldali hasábot és arra gondoltam, miért ne lenne ott zene, s már zene, akkor népszerűsítsük egy kicsit nagy kedvencemet, a streaming szolgáltatást. Ennek jegyében jól látható helyen látható/hallható majd a mindenkori heti kedvenc album.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem a Deezer reklámja, hanem ennek a zenefogyasztási formának, aminek élvezetéhez nem feltétlenül van szükség előfizetésre (ahhoz azonban, hogy végig tudd hallgatni a számokat, regisztráció kell, cserében néha elhangzik egy-egy szám. Sajnos mobilon ...