Ma úgy látszik, hogy a hetvenen felüliek napja van: délben Sass Ervinnel találkoztam, az Orosházi Almanachba írott szövegeimet beszéltük meg, van egy interjú Ilovszky Béláné naiv festővel, illetve egy tárcaszerűség Szandi kutyám emlékére, akit a télen vesztettünk el. Nem sok javítanivaló van, inkább elvi különbségek, de hagytam a csodába, végül is én most kirándultam csak egy számomra mindig is tisztelt, éppen ezért nem igazán gyakorolt műfaj irányába, amit ilyen emberek űztek Magyarországon, mint Ady, Márai, Mikszáth, hogy ne folytassam a hosszú sort, manapság pedig - már ahol még lehet - Esterházy, Darvasi, Parti Nagy, Andrassew, úgyhogy meghúzom magam; másrészt pedig a javítások inkább felfogás- és életkorbeli különbségekből fakadnak, de nem akartam okoskodni, hogy "kérlekszépenénesorokalkotásakoréppenaztakartamkifejeznihogy..."

Mi lett volna, ha az eredeti elképzelésemet csinálom meg, ami kényelmesebb, de eredetibb is lett volna: Orosháza Blog címmel csipegettem volna e kis oldal néhány bejegyzéséből... no, majd jövőre :-) Egyébként már korábban is rendkívül bizonytalan voltam, most is az vagyok, lehet, hogy jobb lett volna nem leadni az egészet, és akkor nem aggódnék most a fogadtatás miatt, merthogy - annak ellenére, hogy néhány barátom, illetve fő kritikusom, Erika  megnyugtatott - én még mindig giccsesnek érzem az írást, nem beszélve arról, hogy talán nagyon is kiadom magam benne, dehát ha Szandikáról akartam hitelesen írni, akkor magamról is írnom kellett.

A másik hetvenen felüli emberünkkel késő délután találkozunk, a régi garázst adjuk le a tulajdonos néninek, a hétvégén ki lett takarítva, meszelve a hely, remélem, nem lesz semmi gond. Most ugyanis két garázsunk is van, egészen e hónap végéig, mert a felmondási idővel nem tudtunk túl eszesen gazdálkodni, ráadásul a néni most özvegyült meg, így nem akartuk terhelni még ezzel is, új bérlőt találni is mi segítettünk neki.