Végre elérhető a neten az ÉS, megtaláltam azt a cikket is, amire hivatkoztam a Bolgár-ügy kapcsán, olvasatlanul.
Vágjunk mindjárt az irodalom sűrűjébe. Arról van szó, hogy "nekilöktem Erzsébetet a falnak, feltoltam a szoknyáját, félrehúztam a bugyiját, és ez már annyira felizgatta, hogy abban a minutában, amikor a farkam bedugtam, ő elkezdett élvezni, a száját jókora sikolyok hagyták el, úgyhogy teljesen mindegy volt, fel tudunk-e figyelni valakinek a közeledésére, mert három emelettel följebb is hallani lehetett a kielégülés zaját, amitől én se húztam sokáig, legföljebb még egyszer-kétszer ki és be, utána csak attól izgultam föl még jobban, hogy már kint az utcán azt vettem észre, hogy az ondó csorog lefelé a combján." Az a kérdés, hogy irodalom-e ez itten.
