Minél több dolog történik velem, annál kevesebbet írok a blogba. Persze nem kell valami nagy pörgésekre gondolni, a kisvárosi életforma ezt nem is nagyon teszi lehetővé, sőt egyáltalán nem, többnyire köldöknézegetés, hamis önigazolások sora folyik, lásd a fórum rovatot, amely esetében már többször elhatároztam, hogy megszüntetem, vagy legalábbis nem írok bele egy sort sem, de aztán mégsem bírom ki. Úgy döntöttem, hogy megírok egy pályázatot, egy megyei alapítvány keres titkár-intézményvezetőt, többet erről egyelőre nem mondanék. Tegnap találkoztam a kuratórium elnökével és az az aggályom elszállt, hogy van már kiszemelt politikai csinovnyik az állásra. Azt hiszem, ha megfelelő szakmai anyagot készítek, még esélyem is van. Ezért is a hallgatás: nem akarok senkit befolyásolni, lobbizni, bízom a számomra egyelőre ismeretlen személyekből álló kuratórium bölcsességében.

Néhány hete kollégák társaságában tettem egy kijelentést - a téma ez a blog volt -, hogy ha ifjú médiahallgató lennék, én bizony a blogokról írnám a diplomamunkámat, mert ennél jelenleg kevés izgalmasabb dolog van a kommunikáció területén, főként, ha nem akar tucatszakdolgozatot írni. Vásári Gergővel, aki az egyik békéscsabai bizniszszkúlban tanul médiát, mellesleg a Keleten és a Vaskapu munkatársa, tegnap találkoztam és a segítségemet kérte: a blogokról akarja írni a szakdolgozatát. Természetesen minden segítséget megígértem neki, remélem, maradandó munka születik és a blogirodalom rovat alatt is olvasható lesz majd a munka :-)