Félév lezárva, utolsó vizsgákra négyest-négyest kaptam, utána buli
grillel, sörrel egészen késő estig, így a fesztiválújság befejezése
hajnalra maradt. Minden percem ki volt centizve, de elkészültem
kilencre, tízkor pedig már a dizáncégnél voltunk, aminek egy volt fotós
kollégám, Nyári Attila a tulajdonosa és a vezetője. A produktumot még
nem láttam, de teljesen nyugodt vagyok, mert szinte minden
munkafolyamatot a volt napos gárda csinálta: Pocsaji Ricsi segített az
oldalak összerakásában, Bacsa Endre tördelte, Attila pedig felügyelte a
cuccot, no és én írtam-szerkesztettem. Elvileg szerdától minden
fesztiválos kezében ott lesz Mezőtúron, bár még mindig fenntartom, hogy
nem tekintem újságírói pályám csúcspontjának a kiadványt, de arra
talán alkalmas, amire ki lett találva: három-négy napig használható,
praktikus kis segédanyag a Wanted-köztársaság polgárainak. Lapcsinálás
után rohanás Orosházára, ahol kétnapos romológiai konferencia , amiről
az MTI-t kellett tudósítanom. Végül este hétig rádió, ahol kétnapos
elmaradásomat próbáltam meg kompenzálni egy kicsit.
Egyébként a viszonylagos gördülékenység hatalmas pechsorozattal járt: reggel be kellett tolni az Uno-t, mert lemerült az akksi, utána Békéscsabán Mikuláscsomagot kaptam (ez helyi specialitás: ilyen ronda piros zatyiban osztogatják a bünticédulákat a közterület-felügyelők. A használaton kívül lévő Körös Hotel parkolójában álltam meg és otthagytam a kocsit. Nem láttam azonban automatát, így én naiv vidéki tahógyerek azt hittem, hogy talán ingyenes a parkolás, de nem, úgyhogy mehetek befizetni, vagy kivárni, mennyi idő alatt azonosítják be a rendszámomat. Aztán hazajövet egy autót találtam a garázsunk bejárata előtt, rövid nyomozás után szerencsére meglett a gazda, akivel persze nem morcogtunk vagy ilyesmi, hanem ő kulturáltan elnézést kért, én pedig közöltem, hogy semmi vész és tényleg iígy is gondolom. Még néhány műveletet elvégzek, ami a fesztival-vizsgák-duplamunka tengely miatt el lett hanyagolva, de talán jöhet egy kis relax - no nem a T. Mobile-tól. Utána tokajozás, állítólag a Hegyaljának is lesz újságja, továbbá fel kellene már készülnöm az előadásokra.
Szólj hozzá
Egyébként a viszonylagos gördülékenység hatalmas pechsorozattal járt: reggel be kellett tolni az Uno-t, mert lemerült az akksi, utána Békéscsabán Mikuláscsomagot kaptam (ez helyi specialitás: ilyen ronda piros zatyiban osztogatják a bünticédulákat a közterület-felügyelők. A használaton kívül lévő Körös Hotel parkolójában álltam meg és otthagytam a kocsit. Nem láttam azonban automatát, így én naiv vidéki tahógyerek azt hittem, hogy talán ingyenes a parkolás, de nem, úgyhogy mehetek befizetni, vagy kivárni, mennyi idő alatt azonosítják be a rendszámomat. Aztán hazajövet egy autót találtam a garázsunk bejárata előtt, rövid nyomozás után szerencsére meglett a gazda, akivel persze nem morcogtunk vagy ilyesmi, hanem ő kulturáltan elnézést kért, én pedig közöltem, hogy semmi vész és tényleg iígy is gondolom. Még néhány műveletet elvégzek, ami a fesztival-vizsgák-duplamunka tengely miatt el lett hanyagolva, de talán jöhet egy kis relax - no nem a T. Mobile-tól. Utána tokajozás, állítólag a Hegyaljának is lesz újságja, továbbá fel kellene már készülnöm az előadásokra.