Nézem a Medgyessy-interjút, azt hiszem, egy kicsit át kell írnom a jegyzetemet. Szó sincs szép visszavonulásról: ezt a szerencsétlent alaposan megszívatták és még egy EU-állás sem jutott neki, mint Kovács et.-nak. Kedvenc beszólásom (eddig): "Jól teszi, hogy elmegy nyaralni (mármint O. V.), ha az ellenfelei ilyen hülyék".

Pocsék idő, elégedett önigazolással bámulhatunk kifelé az ablakon: ez egy k...va jól időzített nyaralás volt. Elmaradt viszont a ma reggeli kutyaiskola és persze sajnálom a helyi lóverseny, az aratóünnep és persze minden szabadtéri rendezvény szervezőit. Így hát a délelőtt egy részét munkával töltöttem, és az alábbi zsenge született, nem egy Török Gábor-elemzés, de a gyakorlatból kiesett publicistaként talán kaphatok vele nyomdafestéket:

Új kenyérhez új vezér
Az eddig kiszámíthatónak gondolt, éppen ezért rendkívül unalmas Magyar Szocialista Párt mégiscsak képes a cselekvésre és ismét izgalmassá tették a honi közéletet, amihez fogható két választás között nemigen fordult még elő az újkori magyar demokráciában, ...

Kerékpártúrával vezettem le az elmúlt tízegynéhány napot, Orosháza-Tótkomlós-Kaszaper-Orosháza volt a menetvonal. Komlóson háromnapos nagy buli van, nagy emberekkel, találkoztam Závada Pállal is, a híres Jadviga párnája írójával, aki innen származik, sőt tótkomlósi szlovák élményeiből, gyűjtéseiből táplálkozik az elmúlt évtized egyik legnagyobb könyvsikere. Köszöntünk egymásnak, de több okból sem akartam feltartani: egyrészt a családjával volt, másrészt pedig én bringás menetfelszerelésben nem lettem volna kellemes társalgási partner. Egyébként Závada volt az első, akivel néhány éve pódiumbeszélgetést csináltam, meg persze egy csomó interjút, főként abban az időszakban, amikor filmet forgattak a regényből és egy ...

Végre - vagy sajnos? - ismét billentyűzet előtt ülök, mégpedig a sajátom előtt, egyelőre csak a régi gépet gyúrom, azért is ez a kis randa kép, amit a telefonommal csináltam, a HP képeit csak az irodai gépre tudom rátölteni (reményeim szerint egyébként napokon belül rendeződik a gépprobléma is). A kis kép még a múlt héten készült, amikor néhány órára megálltunk a Balatonnál, utána sietnünk kellett Szombathelyre.

Szóval ma este hazajöttünk. Nem volt percre, órára megtervezve a nyaralás, úgy gondoltuk, e hét végéig maradunk, hétfőn ugyanis nekem már dolgoznom kell. Úgy volt egyébként, hogy ma éjszaka még kempingezünk Mohácson vagy Baján, azonban rájöttünk, hogy már túl sokat lógunk a rádión meg a wapon, így nem lenne ...

... távol vagyunk. Korábban ilyen volt egy csomó helyi balhé, bűncselekmény, a konkurens lapoknál dolgozó kolleginák tudták, hogyha szabira megyek, sok dolguk lesz és ez be is jött. Ez most nem helyi ügy, mindenesetre fura lesz, hogy nem követtem a folyamatot.

Miközben mi itten Baranyában élvezzük a békességet, nagyjaink műbalhéba gerjesztik magukat. Mivel pontos infóink nincsenek, csak néhány wap-hír és egy délutáni Krónika, így nem foglalnék állást - nem is erre való a nyaralóblog -, a korábbi tendencia igazolódni látszik: akkor történik érdekes, ha...

A hetedik nap: Nagykanizsa, kemping. Hangulatos hely, rajtunk kívül alig néhányan lézengenek, ők is átutazók az Adria felé. A város nekem tetszik, Erikának kevésbé, persze Zegerszeg nekem is jobban bejött, ahol tegnap töltöttünk néhány órát. Továbbra is dél az irány, újabb barátainkat látogatjuk meg

Kicsit fázós ébredés a zalalövői kempingben, de annál nagyobb az életerő. Még egy órácskát itt vagyunk, utána Zala felfedezése következik: Szalafő, Zalaegerszeg, a végállomás pedig Nagykanizsa vagy környéke. Hírek csak wapon, úgy tűnik, sehol semmi érdekes. De ha lenne is - kit érdekel?

Szedelőzködünk Kőszegen, utána Szombathely, lányprogram, azaz Erika egy barátnőjével töltünk néhány órát, utána beszerzés, majd indul a nomád-projekt. Fotózok, mint az őrült, nagy szerencsémre az eddig gázosnak hitt hp-bővítőkártyámat sikerült helyreállíttatni, így 450 képet tudok csinálni.