Ez a kedves faág az útra nyúlik itten a szomszéd utcában, feltehetően a most is tomboló nagy szél miatt - én pedig majdnem rámentem a skodával. Szerencsére időben fékeztem, majd a Motorolával készítettem egy gyors felvételt a blogra, végül felhívtam a tűzoltóságot. Hmmm, lehet, hogy illett volna megcserélni a sorrendet?

Ha december, akkor Rákász Gergely. Tehetséges, fiatal muzsikus, aki ráadásul nem csak saját elefántcsonttornyában él, hanem azon kevés klasszikuszenészek egyike, akik a l'art pour l'art-on túl meg is osztják tudásokat, ne adj Isten, meg is szerettetik a zenét másokkal, akárcsak Leonard Bernstein, vagy itthon Fellegi Ádám vagy Varnus Xavér.

Az OKÉ mától hivatalosan is téli álmot alszik, megtartottuk ugyanis ehavi taggyűlésünket, persze kis létszámmal, de szerintem nem azon mérik a hatékonyságot, hogy hány elvtárs ásítozik taggyűlésen, hanem azon, hogy egy-egy projektet milyen szervezetten viszünk végig, illetve milyen mozgósító erőnk van - nos, e területen nincs szégyenkezni valónk.

Annál inkább sem, mert egyre nő az ismertsége az egyesületnek: meghívtak bennünket Johnny Coca (Maros László kollégám zseniális szóvirága, legalábbis tőle hallottam ma) minisztériumába, értékelni a Mobilitási hetet, meghívtak egy Interreg-pályázatba, amelyen a jelek szerint el is tudunk indulni, valamint a mezőberényi önkormányzat kerékpárút-építéshez civil támogatói ...