Kellemes vasárnap reggeli ténykedés az ügyelet nélküli Google Reader-böngészgetés, elsősorban az elmúlt egy hétben elmaradt kötelezők átfutása - így akadtam a Webisztánon HH Nyírő András-interjújára, amit a ifjabb korosztályoknak történelmi célzattal ajánlok, mindenki másnak pedig a tanulságok miatt.

Nyírő az abszolút hőskor emblematikus figurája volt, még az internet előtti időszakban multimédiás kiadványt készített többedmagával, majd az első magyar nyelvű online újság, az Internetto főszerkesztője volt, majd éppen tíz éve csapatával együtt megalapította az Indexet, miután az Internetto akkori tulajdonosával nézeteltérésük támadt. Az indexes korszak viszonylag rövid volt, jött a mobil tartalomszolgáltatás, majd tanácsadó céget alapított, dolgozott a Ringiernek, most pedig a Wifi Falu projekten dolgozik.

Az elmúlt közel másfél évized alatt több alkalommal sikerült Andrással találkoznom, illetve érintőlegesen dolgoznom is vele, például a Békés Megyei Nap részére több interjú is készült, kétszer vendégem volt a Hegyalja Fesztivál Zöld Sátrában (télleg, jövőre meg lehetne hívni újra wififalu-ügyben), és megtisztetetés volt számomra, hogy annak idején, kb. tíz éve bedolgozhattam az akkori internetes állapotokat felmérő Fehér Könyvbe, már nem is emlékszem, milyen részfeladatom volt, talán az országosnál még csapnivalóbb viharsarki helyzet elemzése.

A Nyírő-interjú sok aktuális problémát felvet, leginkább azt, hogy bár sok minden változott az elmúlt tíz évben számszakilag, a trend sajnos nem: továbbra is veszélyt jelent a digitális megosztottság. Igaz, időközben a mobil világ hatalmasat fejlődött abból a szempontból, hogy az ellátottság meghaladja a 100 százalékot, a neten ez csak ötven százalék. Éppen ezért a netes biznisz erősen a felső és középosztályokra koncentrál, míg a mobilcégek számára adva van a "mélyszegények" piaca is. Ezt Békésben különösen fontos figyelembe venni, hiszen ebben az öregedő, kihalófélben lévő megyében is elég speciális a szociológiai összetétel, s a mélyszegénység kifejezés pedig nem automatikusan jelent cigányságot.

Tehát az állam és a civil szféra (és ne feledjük el: a gazdasági szereplők) feladata a megfelelő infrastruktúra kiépítése, a miénk, tartalomszolgáltatóké pedig az, hogy még több motivációt teremtsünk azok részére, akiknek nem hogy pénzük, de kedvük sincs az egész internetes világhoz.

Bár ez így nagyon durván hangzik, de ha Dögös Robival, akkor vele, bár én már így is ki vagyok bukva a csomó Uhrin Benedektől, Lolától, Dinától, Balázs Palitól, de még Szabó Esztertől is ekkora dózisban, de lehet, hogy tényleg ez a jövő - no ezt még lejátsszuk egy párszor szerkesztőségen belül és kívül...