Egy fekete fehéren - elindult az Oroscafé
Tegnap végre megtörtént az, aminek kábé tíz évvel ezelőtt már meg kellett volna már történnie Orosházán: elindult egy hírszájt, mely bőségesen bír közösségi funkciókkal is. Az elnevezés is ezt tükrözi: Oroscafé (hírek zacc nélkül), azaz egy virtuális kávézó nyílt, igaz, majd később derül ki, hogy szeretünk-e majd itt ücsörögni, találkozgatni, beszélgetni, időt tölteni.
Maradva a hasonlatnál: a kávé jónak ígérkezik, hiszen nem is akárkik állnak a pult mögött. Tanácsadóként Balogh Tsabeeka Csaba bábáskodott az indulásnál, Melega Krisztián felelős szerkesztőt nem kell bemutatni, ő Mr. Sokoldalú Orosházán: poprockzenekari frontember, fúvószenekari tag és pr-felelős, vállalkozó, vezérszurkoló, görkorcsolyás életmódguru és így tovább. A többiek többségét az impresszumból nem nagyon ismerem, legalábbis szakmailag, beleértve Poór Csaba főszerkesztőt, de gondolom, Tsabeeka és Krisztián irányítása mellett elsajátítják az online kommunikáció finomságait.
Nézzük a berendezést: a belsőépítészethez nem értek, így nem tudom, milyen egy jó kávézó belülről (nyilván, ahol jól érzem magam), viszont napi hosszú órakat a neten töltő hálópolgárként a minimáldizájn híve vagyok: csak semmi sallang, áttekinthetőség, navigálhatóság. Ezt kiválóan szolgálja az oroscafé által használt Wordpress motor, így nem értek egyet azokkal a kommentelőkkel, akik szerint színek és egyéb bizbaszok kellenek. Nem, ez így jó.
Annak is örülök, hogy Orosháza népe végre médiailag nincs kiskorúsítva, ezért a szájt gazdái belecsaptak a közepébe és "geek" alkalmazásokkal is nyomulnak, azaz ott vannak a Twitteren, a Facebookon, s gondolom, előbb-utóbb blogolnak is. Kérdés, hogy a helyi közönség mennyire lesz vevő ezekre a dolgokra (legalábbis a kritikus tömeget mikor érik el), de ezzel szerintem nem szabad foglalkozni, mint ahogy a Beolnak sincs még sok Twitter-követője és Facebook klubtagja, de ott kell lenni, még ha olykor hiábavalónak tűnik ötven-hatvan követőnek kiküldeni a friss csiripeket. De milyen jó lesz, hogy mire mindez már a mainstream részévé válik, nem kell már építkeznünk, hanem magabiztos Twitter-guruként nyomjuk ki a linkeket ami bizony azonnal komoly találati visszaigazolást jelent majd.
Anélkül, hogy különösebb média- vagy netes szakértőként tetszelegnék, inkább fogyasztóként elmondom, hogy szerintem mi a de...
Az apróságokkal most hadd ne foglalkozzak (a galéria indexképén, az egyházi témánál hiányzik szegény blogger lelkész feje; a nyugdíjasklubos cikket én másképp írattam volna meg vagy más címet adok, mert ez hatásvadász és csalódást kelt az olvasóban; a hivatali hírek menüpontcím elüt a café jellegtől, 24 órával az esemény után ott vigyorog még egy beharangozó a főoldalon stb. - azért nem fokozom, mert a Beolon, Indexen stb. is simán talál hibát, aki keres)
A gondom egyben aggódás is: hiába a szaktudás (ezt már kifejtettem) és a pénz, a legfontosabb bizalom, azok bizalma, akik nap mint nap egyszer vagy többször odakattintanak akár a főlapra a kedvencekből, vagy rss-csatornán, illetve más lapról érkeznek. A pénz is adott, hiszen a kiadó az Orosházi Média Kft., amely a városi tévét és az Orosházi Élet című kalandos múltú és sokak által nem komolyan vett lapot is jegyzi. Azt, hogy mindezt a költségvetési év közepén miként, minek a rovására gründolták, majd megkérdezi az ellenzék, viszont a tulajdonost (a mindenkori városvezetést) ismerve a bizalmat lesz a legnehezebb megszerezni és megtartani napról napra.
Mert a politikus veszélyes állatfajta, szereti kézben tartani a kommunikációt, amit néhány megélhetési újságíróval meg is lehet csinálni. Viszont a szellem tegnap kijött a palackból és immár közösségi a kommunikáció, a cikkekhez hozzá lehet szólni, ami új minőséget ad a helyi demokráciának. Nem akarok egy régi projektemmel előjönni, de e blog akkori fórumán bizony olykor durván zajlott az élet, a városházi tanácsadók reggeli feladata ezek szemlézése volt (utáltak is érte rendesen, igaz, egyikük azóta egy másik városban egy másik párt érdekében vitrioloz lelkesen). Mi több, a multi tulajdonban lévő Beol munkáját is egyre inkább megpróbálják befolyásolni politikai tényezők, legutóbb éppen Tótkomlósról érkezett egy díszes társaság kikérni magának egy kiszivárgott dokumentum publikálását, mely éppen arról szólt volna, hogy az ilyen ellenőrizhatatlen beszólásokat rendszabályoznák meg jogilag.
Szóval jó, hogy van ez a lap, de jobb lett volna, ha nem közpénzből jön létre, mert az veszélyeztetheti a függetlenségét. Mert jobban szeretjük a finom, frissen darált, eredeti kávét, mint az instantot, a zaccosat pedig kifejezetten utáljuk.
(Szolgálati megjegyzés: a Beol.hu nem tekinti konkurenciának az Oroscafét, ezért is mertem megírni ezt a posztot, mi több, ha van rá igény, megkereshetjük az együttműködés lehetőségeit, például egy jó fekete mellett :))