Amikor erős a zenei túlkínálat, ritkán fordul elő, hogy a lelkes zenebuzi addiktív módon rákattan valamire, s napokig nem is nagyon hajlandó mást hallgatni. Így jártam most a 30Y Ytriász remixalbumával (ortodox zenebuzi barátaim, most ne figyeljetek ide, mert kommentháború lesz).

Beck Zoliéktól amúgy sem áll távol a társadalmi szerepvállalás, most azonban egy komplex projektet hoztak tető alá, mely mind művészileg, mind társadalmi hasznosság szempontjából is maradandó. A rövid lényeg (a bővebb részletek itt elolvashatók): a zenekar a Fürge Diák Iskolaszövetkezettel és a Hortobágyi Nemzeti Parkkal közös pályázatot írt ki ifjú tehetségeknek, akik a triász hangmintáiból (Szentimentálél album, irodai zajok, nemzeti parki természetes hangok) kellett összerakniuk egy új minőséget, melyek közül a legjobbak felkerültek az albumra. Egész pontosan kiegészülve olyan felkért profik alkotásaival, mint az animás Németh Gergő és Prieger Zsolt, Titusz (Belga, Carbonfools és sok egyéb), illetve Ligeti Gyuri a Zagarból és a We Are Rockstars-ból.

Ha most közhelyekkel operáló kritikus lennék, ilyesmivel zárnám a posztot (okosabb sajnos nem jut eszembe, így ezzel is fogom): szerencsés találkozása ez a gitárzenének az elektronikus tánczenével, a környezeti szerepvállalásnak az ifjúsági tenniakarással, így meghallgatásra javasolt.

Ráadásul nem is kell lopkodni sehonnan az albumot, mert a fizetős streaming és letöltős oldalak mellett például itt ingyen meghallgató.