Kora reggel majdnem elhajítottam a tabletet meglepetésemben: a Quart.hu ezúttal a kilencvenes évek legjobb dalait rakta össze, ami persze vitatható/megkérdőjelezhető/fikázható, azonban helyi érték szinten mindenképpen szuper: az ötvenes lista ötödik helyezettje a Nihil zenekar, Békéscsabáról. 

Most beszéltem telefonon Povázsai Sziszivel, az 1989 és 1994 között működő banda énekesével, aki tőlem értesült a jó hírről. Pár koncertjüket én is láttam, illetve kitartóan hallgattam a koncertkazijukat, de kevés infóm volt róluk, így megtudtam tőle, hogy négyen alkották a bandát: Szilárd volt az énekes, Prisztavok Tibi a basszusgitáros, a gitárost Gombász Tóth Andrásnak hívták, a dobos pedig Hegyi Öcsi volt. A két utóbbiról Sziszi sem tud sokat, viszont Prisztavok Tibi és ő most is aktívak, az Orszlán zenekarban zenélnek (igen, Orszlán, nem Oroszlán, szerencsére itt nincs korrektor, aki kijavítja, mert annak van csak értelme :)).

Itt van egy kép a bandáról a hőskorból:

Ez pedig a kilencvenes évek ötödik legjobb dala, a Quart.hu kritikusai szerint:

Lang Ádám ajánlója a Quarton:

Na ez meg mi? Hát kérem szépen, ironikus poszt-újhullám: Békés megye a poptérképen! A Nihil zenekar az Európa Kiadó inkább terhelő, mint termékeny hagyományának legjobb örököse lett. Ők ahelyett, hogy ráfeszültek volna Menyhárték utánozhatatlanul súlyozott pátoszára, levitték azt délre, őrülten cool napszemüveget tettek rá, és belelökték az iróniába. Már maga a számcím is tökéletes, aztán olyan sorok jönnek, hogy „valami régi lány illata, az ujjamra száradt az éjszaka" – Menyhárt modorában, de azt nem direkte kifigurázva, mindez szörfgitárral totál megbolondítva. Anno Nagy Feró Kispálékhoz hasonlóan nagy jövőt jósolt nekik; nagyon nagy kár, hogy nem tudták kifutni magukat.

Egy régebbi posztom a Nihilről itt

Még több Nihil-dal innen letölthető