Tudom, hogy érdekelnek az új dolgok, próbáld ki ezt - írja rejtélyesen 2003-ban egy volt kolléga - azóta a legnagyobb hírportál egyik fő-fő embere - egy link kíséretében. Tényleg érdekeltek/érdekelnek az új dolgok, így hát klikk és máris tagja lettem a WiW-közösségnek. Nem emlékszem már, hogy elsőre hány ismerőst találtam, de tény, hogy jó kis móka volt az ismerősök felkutatása, illetve jelölgetése, majd a kit ismerhetek funkció böngészgetése órák hosszat. Illetve a bejövő jelölések alapos áttanulmányozása. Tényleg ismerem? Honnan a fenéből? Lehet, hogy találkoztunk valamilyen meló kapcsán, csak nem jegyeztem meg - inkább visszajelölöm, nehogy nagyképű köcsögnek higgyen.

Egészen 1060-ig fejlődött az ismerősvadászat, aztán hirtelen leállt a dolog. A történet többi része ismert: jött az egyébként két évvel később alapított Facebook és mindent vitt. A legújabb fejlemény pedig még egészen friss: nemsokára lekapcsolják az iWiW-et.

Tipikus közép-európai történet ez sajnos: van egy jó ötlet és van a fapados megvalósítás. A dolog annyira sikeres lett, hogy nem bírta a rendszer, ám ahelyett, hogy a vasat tették volna alá, inkább visszafogták a felhasználókat: nagyon sokáig meghívó kellett a csatlakozáshoz, korlátozták a feltöltéseket és már késő volt a kiegészítő funkciók bevezetése (na jó, a Csajok és pasik azért menő volt egy darabig), sőt a kemény mag petíciót gyártott a régi, megszokott iWiW-ért.

Ennek ellenére az iWiW érdemei elévülhetetlenek és a Telekom elődje sem dobta ki rá az egymilliárd forintot annak idején, hiszen az oldal nagyban hozzájárult ahhoz, hogy azok is csatlakozzanak, akiket nem érdekelt korábban az egész internetes izé, ám amikor kiderült, hogy a szomszédék nyaralásáról vannak fenn fotók - hát akkor azonnal csatlakozni kellett.

Június 30-ig lementhetők a iWiW-adatok, nosztalgiázni lehet általuk, sőt sajátos mementóként bizonyára sokan kiposztolják azokat - a Facebookra.