... akit az sem nagyon zavart, hogy az Újságírás Szentélyében, azaz a MÚOSZ-ban elírták a nevét (Hippodrom, ugyebár), mert olyan fényes optimizmussal tekint a jövőbe. Belépett, mert tele volt lelkesedéssel, tenniakarással, hittel, elsősorban a demokráciában és annak legfontosabb pillérében, a szabad sajtóban.

A 24158-as tagkönyv tulajdonosa sokáig fizette a tagdíjat, figyelemmel kísérte a szakmai közéletet, még egyszer Horn Gyula székházbeli sajtótájékoztatójára is elment, aztán szép lassan kikopott ebből az "elit" klubból. 

Ám ez csak egy szervezeti dolog volt, később sajnos már szabad sajtó sem lett, legalábbis azon a lokális placcon, ahol ő is játszott, és nem csak a politikai-gazdasági nyomás miatt, hanem a szakma árulása miatt is.

Karinthy novellájában a fiatalember vonja kérdőre jelenkori önmagát, nyilvánvalóan ennek a harmincas évei elején járó ifjú titánnak is lennének kérdései, s igen, számos, utólag helytelen kompromisszumra nem büszke jelenkori önmaga, azonban az alapértékek maradtak: szabad sajtó, demokrácia, jogállam, csupa-csupa korszerűtlen dolog, talán már csak a lelkesedéssel és a fényes optimizmussal vannak gondok.

(Külön érdekesség, hogy az igazolványt az a Bencsik Gábor írta alá, aki jelenleg a híres Magyar Krónika című, Kerényi Imre által gründolt havilap főszerkesztője)