A Dal nézése közben ugrott be nekem, hogy mekkora szerencséje a magyar kultúrának, hogy a jelenlegi miniszterelnök fiatal korában a focival jegyezte el magát, nem lett például zenész vagy zenebuzi, mert akkor azt a szenvedélyét erőltetné egy egész nemzetre. A focival azért jártunk jól, mert az már évtizedek óta szar, a zenében azonban jobban állunk, mert bár a nagy többség a szemetet zabálja, s a kiszolgálóipar természetesen ehhez igazodik, azonban vannak nagyon jó dolgok is, mert azt hagyják.

Szerencsére Orbánt ez a téma hidegen hagyja (egy korábbi interjú szerint nem is nagyon tudták elcipelni az akkoriban éppen pezsgő budapesti zenés éjszakába), így az viszonylag szabadon építheti vagy éppen rombolhatja magát, nekünk pedig nem kell ...

Még január végén jelent meg ez a remek összefoglaló , de csak most akadtam rá valamiért. Jó sorsom úgy akarta, hogy idejejében bekapcsolódjak az információtechnológia hőskorának eseményeibe, annak ellenére, hogy számomra teljesen kimaradt például a Commodore meg ilyenek, viszont egy már nem szocialista nagyüzem, de még nem privatizált feldolgozóipari cég informatikai osztályán - Volencsik Zsolt barátom jóvoltából - lehetőségem volt megismerkedni az új világ ha nem is ős- de ókorával mindenképpen.

Na, ki emlékszik még erre a felületre?

Ami azt jelenti, hogy már nem at-s, de 286-386-os gépekbe pötyögtettem mindenféle dos-parancsokat, Word Star, illetve Norton szövegszerkesztőkbe gépeltem a szövegeimet és persze használtam ...

Feltéve, ha Békéscsabán jársz és benézel a régi posta helyén található antikváriumba. Ott vették át tőlem ugyanis lemezeim egy nagy részét, már amik túlélték az évizedek viharait, lásd még ifjúkori házibulik és más megpróbáltatások.

A lemezekért szánalmasan kis összeget kaptam, le sem írom, mennyit, viszont nem is adják drágán őket, úgyhogy érdemes ellátogatni ide és szétnézni. Természetesen nem a pénzzé tétel volt a célom, sokkal inkább az, hogy a 13-28 éves korom közt összegyűjtött vinylek ne árválkodjanak az üres házban, hallgassák őket zeneértő emberek.

Arról nem is beszélve, hogy én már öreg vagyok, nemigen vásárolok már lemezjátszót, megelégszem a fogyasztói világ digitális zenei formátumaival ...