Amíg írtam, kevesebbet olvastam, mint szerettem volna, s mindez húsz kerek esztendőn át tartott: 1994-től ez év elejéig éltem hivatásszerűen valamilyen médiatevékenységből, elsősorban írásból, de persze volt benne rádiózás és az utolsó nyolc évben online szerkesztés és benne másfél év párhuzamosan print szerkesztés. Vagyis hát olvastam én, sokat is, de szinte kizárólag információkat, hasznosnak vélt adatokat tömtem a fejembe, hogy lépést tudjak tartani egyre rohamosabban fejlődő szakmámmal, tudni, hogy melyik politikus kicsoda és mit csinál és lehetőleg azt is megérteni, hogy miért. Persze nem csak közéleti témákkal foglalkoztam, hanem szinte mindennel, ahogy ez egy helyiérdekű újságíró esetében alapértelmezés.

Miután a ...

Ez most nem a reklám helye, csak egy rövid szösszenet, hogy mit tettünk a héten a digitális kultúráért. Bár nem találtuk fel a meleg vizet, egy kicsit mégis eredetibb a megoldás, mint hogyha a sok érzelgős visszaemlékezést egy webes szövegtengerben nyújtanánk át a nagyérdeműnek, ráadásul azt kommunikáljuk, hogy értjük mi az új idők szavát, elő az okostelóval és a táblával és lepjük meg anyucit egy majdnem könyvecskével...

PDF-ben itt , epub-ban itt tölthető le, weben pedig:

Köszönöm, Édesanyám! by kenyez