Megint álltunk, vazze!
Nem elvéve kedvenc kötöttpályás blogom kenyerét most egy kicsit beszólok a vasútnak. Annál is inkább, mert életemben először átmentem a piros fénysorompón, mivel az elromlott, nagy valószínűséggel nem először.
Szóval érkezés Orosházára a kegyetlen hőségben, már csak néhány perc a hűs lakás. A Csorvási úti sorompónál piros jelzés - nem baj, a gyerek legalább örül, hogy vonatot lát. A vonat jön is rendesen, majd elmegy, ám a piros piros marad. Egy perc, öt perc, tíz. Fejből van csak meg a helyi vasútállomás telefonszáma, vagyis nincs meg, mert egyik variációra sem veszi fel senki.
Ekkorra már mindenki sík ideg, a nap kegyetlen hőséget varázsolt az álló autók utasterébe és nem csak személykocsik, hanem ...
Tovább
Szólj hozzá
Szóval érkezés Orosházára a kegyetlen hőségben, már csak néhány perc a hűs lakás. A Csorvási úti sorompónál piros jelzés - nem baj, a gyerek legalább örül, hogy vonatot lát. A vonat jön is rendesen, majd elmegy, ám a piros piros marad. Egy perc, öt perc, tíz. Fejből van csak meg a helyi vasútállomás telefonszáma, vagyis nincs meg, mert egyik variációra sem veszi fel senki.
Ekkorra már mindenki sík ideg, a nap kegyetlen hőséget varázsolt az álló autók utasterébe és nem csak személykocsik, hanem ...