Megint álltunk, vazze!
Nem elvéve kedvenc kötöttpályás blogom kenyerét most egy kicsit beszólok a vasútnak. Annál is inkább, mert életemben először átmentem a piros fénysorompón, mivel az elromlott, nagy valószínűséggel nem először.
Szóval érkezés Orosházára a kegyetlen hőségben, már csak néhány perc a hűs lakás. A Csorvási úti sorompónál piros jelzés - nem baj, a gyerek legalább örül, hogy vonatot lát. A vonat jön is rendesen, majd elmegy, ám a piros piros marad. Egy perc, öt perc, tíz. Fejből van csak meg a helyi vasútállomás telefonszáma, vagyis nincs meg, mert egyik variációra sem veszi fel senki.
Ekkorra már mindenki sík ideg, a nap kegyetlen hőséget varázsolt az álló autók utasterébe és nem csak személykocsik, hanem teherautók és egy busz is megszívta az állást. Néhányan visszafordulnak, néhányan megkockáztatják az átkelést, mert itt már vonat nem jön, ha csak nem a következő órai ütemes szerelvény.
Kicsit szégyenkezve írom le, hogy mi az utóbbit választottuk, tekintve, hogy otthonunk kb. egy kilométerre található a helyszíntől, míg visszafordulva, az elterelőről megközelítve több mint tíz perc lett volna az út.
Szóval kedves MÁV: javíttassák meg azt a nyomorult fénysorompót - ami egyébként nem először rendetlenkedik tudomásom szerint - vagy kénytelen leszek a Megint Állunk Vazze bloghivatalhoz fordulni!
Szólj hozzá
Szóval érkezés Orosházára a kegyetlen hőségben, már csak néhány perc a hűs lakás. A Csorvási úti sorompónál piros jelzés - nem baj, a gyerek legalább örül, hogy vonatot lát. A vonat jön is rendesen, majd elmegy, ám a piros piros marad. Egy perc, öt perc, tíz. Fejből van csak meg a helyi vasútállomás telefonszáma, vagyis nincs meg, mert egyik variációra sem veszi fel senki.
Ekkorra már mindenki sík ideg, a nap kegyetlen hőséget varázsolt az álló autók utasterébe és nem csak személykocsik, hanem teherautók és egy busz is megszívta az állást. Néhányan visszafordulnak, néhányan megkockáztatják az átkelést, mert itt már vonat nem jön, ha csak nem a következő órai ütemes szerelvény.
Kicsit szégyenkezve írom le, hogy mi az utóbbit választottuk, tekintve, hogy otthonunk kb. egy kilométerre található a helyszíntől, míg visszafordulva, az elterelőről megközelítve több mint tíz perc lett volna az út.
Szóval kedves MÁV: javíttassák meg azt a nyomorult fénysorompót - ami egyébként nem először rendetlenkedik tudomásom szerint - vagy kénytelen leszek a Megint Állunk Vazze bloghivatalhoz fordulni!
