Az úgy volt, hogy a nyár elején ünnepeltük megismerkedésünk 20. évfordulóját (ami dátumra egybeesik a házasságival is, de az csak 17), ami nálunk tradicionálisan egy jó helyen történő vacsorával ünneplendő esemény. Ez az idén kimaradt, s ha már jubilálunk, ne kispályázzunk, azaz ne valami helyiérdekű étteremben romantikázzunk, hanem mondjuk egy párizsiban.

Persze nem úgy, mint a nagymenőknél, azaz helikopter, Grand Hotel és pezsgő, hanem csak alsó középosztályosan: hosszasan tervezve, olcsó szállás lefoglalva, program gondosan megtervezve, a vacsorához asztal nem foglalva, hanem spontán beesve valahová. Ez utóbbi egy remek kis kávéház volt, ahol inkább amerikaias volt a konyha, nem francia, ám mégiscsak helyi alapanyagból ...