Kezd a blog a fejemre nőni, vagyis egyre kevesebb időm jut rá, s ez nem csak a bejegyzésekre igaz, hanem a fórumra, amit például ma végigolvasni sem volt időm, nem hogy esetleg moderálni. De erre hál Istennek eddig nem is volt szükség és azt hiszem, nem is lesz, hiszen kulturált viták (vitácskák) folynak. Egyre inkább körvonalazódik bennem, hogy megcsinálom a személyes honlapomat, amelyen elkülönül a blog, a fórum, a munka és a privát rész, azonban persze ez is sok munka, amit nem bánok, viszont az idő, azzal versenyeznem kell. Ez nem csak holmi növekedési mánia, hanem logikus lépés is, hiszen a blogműfaj talán személyesebb annál, hogy élénk közéleti viták helyszíne legyen. Viszont történelmileg így alakult: egyik szemem sír, a másik nevet, mert jólesik, hogy élénk viták folynak itten nálam, másrészt viszont elkeserít, hogy a szabad véleménynyilvánításnak a jelek szerint csak itt van terepe.

Az Agrárkapun talán nyomon követhető, hogy mit végeztünk Debrecenben a Farmer Expón, azt hiszem, jól dolgoztunk, nem csak sokat. Volt egy kellemetlen sztorim az Agrármarketing Centrum egyik vezető munkatársával, de erről egyelőre több okból nem beszélnék szívesen, egyrészt még nem ülepedett le bennem a történet, másrészt a munkaadómmal szembeni lojalitás is erre kötelez (pályázati érdek, stb.), de azt hiszem, a történet tanulságos, úgyhogy ami késik, nem múlik...