Ezekben a napokban 15 éves az MDF, készültek is különböző összeállítás, a Népszabiban például Debreczeni József tanulmánya/visszaemlékezése olvasható. Csúnya dolog ez a nosztalgia, mert most engem is elkapott. No nem az MDF hőskora iránt, hanem inkább az alig 25 éves fiatalemberrel szeretnék most találkozni, akárcsak Karinthy, és jól pofánvágnám néhány dolog miatt.

Akkoriban a helyi postán dolgoztam, rovatolóként és persze hogy elkapott a lakitelkisátor-fíling, annál is inkább, mivel néhány hónapja költöztünk Orosházára Budapestről, ahol azért már hellyel-közzel volt fogalmam a rendszer mibenlétéről, bár én igazán a demokratikus ellenzék dolgairól voltam képben. Aztán jött a hír, hogy Lakitelek, ráadásul én Magyar Nemzet-olvasó voltam (régi szép idők :-)), így nagyon sok infó jutott el, persze talán már Hitel, Kapu és Reform újság is volt ekkoriban, de lehet, hogy tévedek. Szóval nagy lelkesen léptem be az MDF-be, igazából elég naiv voltam ahhoz, hogy elgondolkodjak azon, ezek itten tulajdonképpen viszonylag avítt gondolkodású népi írók - de akkor ez mellékes dolog volt, először a komcsikat kellett elhajtani. Jó is volt itt a helyi szervezetben, részt vettem akciókban, de aztán felgyorsultak az események: 1989-ben, a négyigenes népszavazás bojkottálása miatt kiábrándultam, nemsokára kiléptem. Úgy gondoltam, én nem vagyok sem konzervatív, sem jobboldali, sem kereszténydemokrata, átléptem hát a liberális Fideszbe. 

A fejlemények ismertek, négy év múlva kiléptem a jobbra tartó Fideszből (Fodor Gáborékkal egy időben). Utána újságíró lettem, így nem volt gondom a pártválasztással, a két dolog ugyanis, a politizálás és az újságírás - nagyon helyesen - nem fér össze. Mostanra pedig, kvázi újságíróként nem is vágyom pártra. Visszatérve a 15 évvel ezelőttiekre: ott tartunk, hogy az a képződmény, ami az MDF-ből megmaradt egész szimpatikus, habár mérsékelt jobbközépnek sem vallom magam, azonban kizárásos alapon könnyen beikszelném őket, ha most lennének a választások. (Jöjjon egy kis belterjesség: ezt nem azért írom, mert tudom, hogy a helyi elnök is olvassa a blogot :-)