Nem véletlenül választottam a vonalastelefonos kérdőívet erre a hétre: nagyon elegünk lett abból, hogy a tényleges beszélgetés valami ötszáz forintra jön ki, míg az előfizetési díj és egyéb járulékai miatt mégis több ezer forintos a számlánk. Az első időkben, 1997 óta természetesen a dial-up kapcsolat miatt a vezetékes telefon volt a netezés egyetlen lehetősége, viszont ez tavaly óta nem így van: 2002 júliusától Vodafone GPRS-sel csatlakoztunk a hálóra, idén nyártól pedig ott van a szélessávú mikrós kapcsolat. Aki nem Hungarotel-ügyfél, az felvonhatja most a szemöldökét: hát az ADSL? Nos, ebben a kedves megyében, illetve az említett cég szolgáltatási körzetében nem úgy megy ám, hogy néhány ezer forintért csatlakozhatsz a rendszerhez, illetve emberi havidíjak mellett netezhetsz ADSL-en.

Itt, kérem tisztelettel kőkemény csatlakozási díjak vannak, kőkemény havi díjakkal. Ugyanez volt a helyzet annak idején az ISDN-nel, míg a Matáv már néhány ezer forintért kínálta a szolgáltatást, addig a Hungarotelnél ez 75 ezer forintba került. Utána piacivá váltak ugyan az ISDN-árak, de addigra nem kellett a kutyának sem. Félő, hogy ugyanez lesz a helyzet az ADSL-lel is, mire emberivé válnak az árak, addig mindenki lemondja az előfizetését és ha netezni akar, valamelyik alternatív megoldást választja.

Mi tegnap döntöttük el, hogy lemondjuk a vonalast, ha majd egyszer mégis ADSL-t akarunk, egy évi megtakarításból újra be tudjuk köttetni a telefont. De erre a közeli jövőben nem sok esélyt látok.