Akkor folytassuk bulvárral, de csak azért, mert Bonnie ma fél éves. Ezt a képet ma délután készítettem, sajnos ezt a fekete szőrpamacsot rendkívül nehéz jól elkapni, mert teljesen beleolvad a környezetbe. Június első hétvégéje óta van nálunk, hát elég sok energia, bosszankodás, de ennél több öröm jellemzi ezt a fél év mínusz hat hetet, merthogy hathetes korában hoztuk el a püspökladányi tenyésztőtől. Éppen ma vittem el az állatorvoshoz, kapott egy parvó-injekciót, illetve vettem neki kalciumtablettát és bolhanyakörvet is (na tessék, sokat olvasom Szakács Béla életművét, még a végén rákapok a stílusára :-)). Kutyaügyben egyébként nagy dilemmám még, hogy elvigyem-e még egy trimmelésre, ami egyébként aktuális lenne, de nem tudom, hogyan viseli majd csupaszon az első telét. A kutya egyébként szerintem jól halad a fejlődésben, szerintem hamarosan jöhet a kutyasuli-előkészítő is. Most kezdi felfedezni, hogy tud ugatni, és egyre inkább ezzel fejezi ki magát. Nem csak a vendégeket, illetve a kaputelefonon felszólókat ugatja már meg, hanem nálam is így követelőzik, például amikor azt akarja, hogy vegyem fel. Ez különösen az erkélyen van így: imád ugyanis nézelődni, amikor ott cigizünk. Bár az ölemben nem sok mindent láthat, legfeljebb a szemben lévő házak harmadik-negyedik emeletét, ennek ellenére ilyenkor nagyon jól érzi magát. Persze én nagyon erősen fogom, mert hatalmasat tud ugrani, nehogy egyszer váratlanul gondoljon egyet és csak úgy viccből átvesse magát a korláton a negyedik emeletről.