Gyurcsány Ferencet messze a várakozások feletti arányban választották meg miniszterelnök-jelöltnek, a jelek szerint az MSZP öregjei számításai (puccsisták - vö. Medgyessy) csak részben jöttek be, a szandálosok, azaz a párt működésével elégedetlenek kerültek túlsúlyba a kongresszuson, nem is akármilyen túlsúlyba. A tegnap ATV-szereplés alapján alábecsültem Gyurcsányt, ma már jóval profibban kommunikált, úgy tűnik ezek szerint, nem vette túl komolyan a kis kábeltévét, illetve nem koncentrált eléggé a hozzá közel álló kérdező - vagy bármi miatt.

Medgyessy Péter demagóg volt, de ez érthető, mindenesetre szerintem a jobbik megoldást választotta: lemondott, így tisztességes. Nem értem egyébként a Szadeszt, nagyon nem értem, miért hisztiznek és miért állnak be a döglöttorosztlán-rugdosók közé, sőt még nagyobb is a hangjuk, mintha a piszkos munkát velük akarnák elvégeztetni. Én is demagóg leszek: tudtommal nem pártelnök-választás folyt, nem feltétlenül csak a baloldal és a párt szavakat kellett volna szajkózni - legalábbis nekem ez jött le a tudósításokból -, hanem az ország kifejezés is elhangozhatott volna legalább ennyiszer, ha nem többször. Vannak itt Orbán-fanok is - ők is emberek -, no és vannak belgák is, akik nem állnak egyik halmazban sem és vártunk volna valami üzenetet. Kit érdekel, hogy nyertek-e 2006-ban!

Nagy tehát a várakozás, bennem is egyébként. Abban biztos vagyok, hogy Mádl Ferenc úriember lesz, ezt egyébként senki nem kérdőjelezte meg, csak egyes vérivók lebegtetik, hogy mégsem, de ugyanezen körök próbálták néhány hónapja a független bíróságok tekintélyét is aláásni - szerencsére eredménytelenül. Azért is haragszom a bizalmatlansági indítvány erőltetése miatt mindkét koalíciós pártra, mert ezzel is egy demokratikus folyamatot akartak átugrani. Ja, és még valami. A komcsizásnak a látszatát is kerülném, de sajnos eszembe kellett hogy jusson a bolsevik párt fejlődéstörténete, például Trockij. Állítom, hogy most az MSZP-ben gyűlöltebb ember Megyó, mint Orbán Viktor. Erika hívta fel a figyelmemet ugyancsak az ATV újságíróklubjára, ahol baloldali kollégák, akik egy hete még Medgyessy hívei voltak, most szórták rá a sarat vagányul, flegmán. Elfelejtik, pedig tudom, hogy tudják: az emberek rendkívül fogékonyak az emberi dolgok iránt, a választások során is bizony nagyon sokszor maga a stílus vizsgázik. Ez az egész leváltás-sztori pedig stílustalan volt.

Eszembe jutott továbbá Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás is. Ők nagy vesztesei a rendszerváltásnak, holott elévülhetetlen érdemeik voltak az MSZMP lebontásában, párttársaik mégis dobták őket, így a jobboldal kétes csoportosulásaihoz sodródtak, végül légüres térbe kerültek. Óvom Medgyessy-t hasonló szituációtól, hiszen valóban nem (volt) jó politikus, mert egyfajta népfrontosságot próbált képviselni, ami parlamenti demokráciában nem működik, legalábbis a parlament-kormány összefüggésben. Ezért Medgyessy is jobban teszi, ha visszavonul, nem enged a szirénhangoknak és nem csapódik sehová, nem alapít mozgalmat, nem bratyizik semmiféle kétes politikai társulatokkal, hanem nyugdíjba vonul vagy közgazdászkodik tovább, így tudja csak megőrizni a tekintélyét, ellenkező esetben politikai bohóccá válik, ami méltatlan lenne hozzá és méltatlan a köztársaság polgáraihoz is.