Észak-Dél: 1:1. Nagyjából így foglalható össze a hétvége, ugyanis füzesgyarmati barátom, volt osztálytársam és felesége látogattak meg bennünket és töltöttek itt egy szűk napot. Na most mindketten - mármint Józsi és én - nagy házipálinka-kedvelők vagyunk, ezért nekiálltunk kóstolgatni, kezdtük apósom orosházi - tehát félig-meddig dél-békési - pálinkájával, majd folytattuk Józsi füzesgyarmati - azaz északi, sárréti - nedűjével és megállapítottuk, hogy mindkettő jó, tehát döntetlenben egyeztünk ki. Egyébként természetesen belül maradtunk a kulturált határon, tehát nem lett berúgás, sőt részemről még fejfájás sem másnap reggel - hmmm, egyre jobban bírom a piát, csak nem indultam el a lejtőn...?

Komolyra fordítva: persze nem csak ittunk, ettünk, meg sztoriztunk, hanem kivittem őket ma délelőtt Gyopárosfürdőre, persze a fürdőbe nem mentünk be, csupán sétáltunk egy nagyot. Más programot nem nagyon tud az ember szervezni a vendégeinek Orosházán. Apropó, Orosháza: még futok egy-két kört, mielőtt teljes bizonyosságot szerzek, de megint egy hatalmas disznóság jutott a tudomásomra, amiben részben érintett is vagyok, mármint szenvedő alany. Szóval ebben az elcseszett közegben tényleg minden pofára megy, k*rvára nem számít, mit tudsz, mihez értesz, csak az, hová tartozol vagy nem tartozol. Egyelőre nem mondok többet, mert nem akarok senkit bajba keverni...