Az Argo nem több és nem kevesebb, mint aminek készült: egy kellemes kétórás időtöltés, magán viselve természetesen a nem titkolt Guy Ritchie és Kusturica-hatásokat, bár ez utóbbiból kevesebbet fedeztem fel. Nem a magyar rögvalóság ábrázolása a cél, mint például a Kontrollban, a Mixben vagy egy icipicit a Valami Amerikában, hanem kitűnő karakterek, jó színészek felvonultatása és azok klipszerű mozgatása, ugyancsak jó forgatókönyv alapján. Úgy is mondhatnánk: profi munka, ami egyébként sok megoldásával veri a Hollywood-fílinget, legalábbis, ha a tisztes középszert nézzük. Bármikor alkalmas ez a film is, hogy az amerikaiak újraforgassák, persze megváltoztatott helyszínekkel.