Friss, ma délelőtt befejezett jegyzetem témája mi más lehetne, mint a Magyar Hírlap-ügy? Érdekes, eddig nem volt jellemző, most azonban elég sok fordulatot felhasználtam  korábbi blogbejegyzéseimből, tehát immár nem csak naplóként, hanem afféle jegyzetfüzetként is funkcionál a webnapló...

Déja vu
"A táborosodó ország legvédtelenebb magatartásformája a függetlenség. A maga szerény és tökéletlen módján a Magyar Hírlap is ilyen független intézmény, vagy inkább csak műhely szeretett volna lenni" - írja Szále László, a Magyar Hírlap publicistája a Népszava hasábjain. Ugyanezen a napon a Magyar Hírlap szerkesztőségi cikke a Magyar Nemzetben jelenik meg: "Naivak voltunk, nem tudtuk, hogy a Ringier szemében Magyarország valahol a Balkán és Üzbegisztán között helyezkedik el, ezért aztán Michael Ringiernek és itteni helytartójának, Papp Bélának eszébe sem jut, hogy mérlegelje ajánlatunkat és engedje, hogy a szerkesztőség keressen magának tulajdonost, miként az minden civilizált országban szokás." Két-három héttel ezelőtt még őrültségnek tűnt volna, hogy a liberális, egyik nagy politikai oldalon sem túlzottan kedvelt napilap mellett a két fő konkurens ilyen módon vállal közösséget, persze más és más motiváció miatt (hozzájuk csatlakozott az ugyancsak független Index.hu, mely az Ahogy tetszik mellékletet közölte le). A nem titkoltan baloldali, illetve a még kevésbé titkoltan jobboldali laptársakban felülkerekedett a szakmai szolidaritás, meg aztán halkan érdemes megjegyezni: nem mindegy, az a nem egészen harmincezer példányt forgató közel kilencvenezer olvasó hova pártol. Nagy valószínűséggel a Népszabadsághoz, ami azonban Ringier-érdekeltség, tehát érzelmi okokból könnyen lehet, hogy másként döntenek az értelmes szóra még fogékony honfitársaink. Maga a politika sem a megszokott hasadások mentén reagált, mind a jelenlegi miniszterelnök, mind az ellenzéki párt vezetője - igaz, más-más megközelítésben - kifejezte sajnálatát a történtek miatt, s a kárörvendés is onnan jött, ahonnan talán senki nem várta: az EU-bizottsági huzavonák egyik negatív hőse, Kovács László például teljesen unfair nyilatkozatot tett, amikor szinte üdvözölte a döntést.