Fantasztikus
Trottel-koncertet néztünk meg ma este a szarvasi Zebrában. Olyan érzés
volt, mint amikor a Kispál játszott Orosházán 10-12 ember előtt, mert a
Zámbó Jimmyhez szabott árakon nem keltek el a jegyek, Lovasiék azonban
mindent, de mindent beleadtak - hatalmas buli volt. Sajnos ma este is
kevesen voltak, tiszta házibuli-fíling, azonban Rupaszovék
szívvel-lélekkel nyomták, szinte csak nekünk.Nagy Trottel-kedvelő soha nem voltam, még a kilencvenes évek legelején, talán '90-ben láttam őket, még anarchopunk korukban (két 10-10 perces kazette őrzi nekem ezt az időszakot, pontosabban őrizte, míg el nem tűntek, de Rupaszov Tamás megígérte, hogy fájlban elküldi az anyagot). Eeljutottak hozzám továbbá hellyel-közzel az új dolgaik CD-n, amik szintén tetszettek (Trottel Monodream, Stereodream). Meg egy alkalommal úgy volt, hogy Tokajban pódiumbeszélgetést csinálunk Tamással meg a Korai Örömös Kiliánnal, ám valami szervezési ok miatt csak Kilián Zoli és Csányi Viktor volt fenn a színpadon. Ez a zene nagyjából egyébként ehhez a vonalhoz illeszkedik: Korai Öröm, ColorStar, meg jónéhány ilyen underground banda, nem is tudok stílust mondani, olyan mai modern dzsesszes, ambientes, világzenés örömmuzsika, amit kevesen tudnak igazán. Naggyon jó volt.
