Ahhoz
képest, hogy egy hete még vacogva sétáltattam a kutyát reggelente, ránk
tört a tavasz. Én ezt azzal ünnepeltem, hogy elővettem, letakarítgattam
a bringámat - és nem csak azért, mert a kocsi rossz volt néhány napig.
Meg is történt az első bemelegítő tekerés, nem sok, 11,5 kilométer a
Gyopárosfürdő, elkerülőút harmadik szakasz, körforgalom, Szent István
utca szakaszon. Mint a telefonommal készült mellékelt ábra is mutatja,
azért az erdőben a terep továbbra is nehezített, inkább éreztem magam
bmx-akadályverseny résztvevőjének, mint szolid, negyvenes, pocakos
hobbibringásnak - mondjuk nem volt túl veszélyes, mindössze néhány száz
méter volt sáros és havas, és mindössze kétszer takartam el majdnem:
egyszer, amikor fényképet csináltam, egyszer pedig, amikor felhívtak -
szóval lehet, hogy otthon kéne hagyni ilyenkor a mobilt?Egyébként teljesen pipa vagyok magamra: elhagytam az akkutöltőmet, egész pontosan egy rendezvényen kezdtem el áramot potyázni, majd kattingattam, aztán szépen ott maradt a cucc. A hosszú hétvégén jutott eszembe, kétségbeesett telefonok, de a töltő (benne két ceruzaakku) eltűnt. A legnagyobb gáz nem az anyagi veszteség (2-3 ezer forintos holmiról van szó), hanem az erkölcsi: mindez ugyanis egy helyi szálloda konferenciatermében történt, ami ugye, turizmusügyben nem a legjobb jelzés, no de nem akarok úgy járni mint Borosbocskor, akik saját sérelmeiket mondták be a rádióba, aztán meg is bírságolta őket az ORTT. Egyébként jogosan, mert sajtóetikailag nem illendő ilyesmit csinálni, no de blogetikailag???
