Több, mint retró
Mostantól Mariettával fekszek és Mariettával kelek, persze semmi ok a
félreértésre, továbbra is Erika a No1, azonban ma Dj. Lala barátom
jóvoltából végre hozzájutottam a legendás Trabant, Méhes Marietta és
zenekara egy teljes anyagához, még teljesebb összeállításhoz, mint amik
kazettán voltak meg, még néhány éve fel nem törték a kocsimat (a rohadt
barmok, mit kezdtek vajon a nyolcvanas évek undergroundjával...).Van még mellette ez-az, például Balkan Futourist, Kontroll Csoport, Orchestra Luna (Kamondy Ági), Trottel és egyebek kerültek fel a CD-re, ami ma délután a postaládában várt.
Szóval izzik a winamp én pedig meghibbantam: depresszív zene nyomja fel az adrenalinomat. Mindez persze több, mint retró: olyan zenei világ, amely nagyban meghatározta nem csak fiatal koromat, hanem hatással volt/van személyiségemre, belémépült, velem lesz bárhol legyek, bármit csináljak. Ha mégsem lesz így, mondjuk elfelejtem vagy megtagadom, akkor nagy lesz a baj: azt jelenti, megváltoztam...
