Szombat esti talk
Egyelőre kép nincs, mert az enyémmel nem készült, de röviden és örömmel
be tudok számolni róla: jól sikerült az este annak ellenére, hogy csak
három vendég lett az eredetileg tervezett ötből. Nem lógtak a
csilláron, de foghíjak sem voltak az asztaloknál, szóval hozta a várt
eredményt a nézőszám is, ami a legérdekesebb volt, az az, hogy az
eredetileg tervezett hatvan-hetven percnek a duplája volt a teljes
műsoridő, a közönség is aktív volt hála Istennek. Állítólag a moderátor
is jó volt, én erről ilyenkor még nem szeretek beszélni, mert át kell
gondolnom, mi történt, tény, hogy alapos felkészüléssel
túlbiztosítottam magam, azaz működött a dolog.
De elsősorban nem ez érdekel, hanem a jövő: felszabadult egy csomó energia a folyamatban lévő feladatokra: rádiós napi munka, Agrárkapu-cikkek megírása, feltöltése, Tokaj-felkészülés, Postás-újság, meg aztán ideje lenne mostmár valami újságírás-szerűt is elkövetni... (hú, de súlyos, csak azért nem törlöm a francba az előző összetett mondatot, mert késő van és túl sok energiát pazaroltam rá ahhoz képest: eszembe jutott magamról egy volt ismerősöm és kollegám, aki szegény olyan önértékelési zavarban szenvedett, hogy folyamatosan temérdek feladatlistájának felsorolásával terhelte környezetét. Hmmm, remélem, én még nem jutottam idáig...)
Szólj hozzá
De elsősorban nem ez érdekel, hanem a jövő: felszabadult egy csomó energia a folyamatban lévő feladatokra: rádiós napi munka, Agrárkapu-cikkek megírása, feltöltése, Tokaj-felkészülés, Postás-újság, meg aztán ideje lenne mostmár valami újságírás-szerűt is elkövetni... (hú, de súlyos, csak azért nem törlöm a francba az előző összetett mondatot, mert késő van és túl sok energiát pazaroltam rá ahhoz képest: eszembe jutott magamról egy volt ismerősöm és kollegám, aki szegény olyan önértékelési zavarban szenvedett, hogy folyamatosan temérdek feladatlistájának felsorolásával terhelte környezetét. Hmmm, remélem, én még nem jutottam idáig...)
