London-don-don-don...
Soha nem tudtam okosságokat mondani, vagy leírni a frankót
publicisztika formájában olyan tragédiák idején, mint a mai londoni
terrorcselekmény. Csak a döbbenet, meg az elkeseredés, merthogy a
gonosz látszik vezetni, elég nagy gólkülönbséggel. Ilyenkor a
magamfajta behúzza fülét-farkát, mert zavaros
liberális-pacifista-icipicitanarchista eszméi nem érnek semmit...
Úgyhogy elmarad a helyzet kiértékelése, nem találgatok, hogy a
gényolcak vagy az olimpia, esetleg a Forma-1 futam miatt történt a
merénylet, illetve hogy célország lehetünk-e - inkább hallgatok, némán
gyászolok és persze percre beosztva, feszesen készülök a jövő hétre.
Nincs ugyanis helyettesem, ezért a 11-e és 17-e közötti időszakra is hanganyagokat kell produlálnom, illetve megszerkesztenem a műsoraimat. Ez már két ember munkája egyszerre, amihez hozzájön a hegyaljás sajtós dolog, illetve a felkészülés a pódiumbeszélgetésekre.
Szólj hozzá
Nincs ugyanis helyettesem, ezért a 11-e és 17-e közötti időszakra is hanganyagokat kell produlálnom, illetve megszerkesztenem a műsoraimat. Ez már két ember munkája egyszerre, amihez hozzájön a hegyaljás sajtós dolog, illetve a felkészülés a pódiumbeszélgetésekre.
